Skip to playerSkip to main contentSkip to footer
Irány Televízió
  • 5/23/2025

Category

📺
TV
Transcript
00:00Kedves nézőink! Önök az Irány Televízió közéllet című magazinműsorát látják.
00:222025. május 21-én szerdán reggel 7 órától.
00:28Virágzó Népművészet címmel nyílt kiállítás a Hermann Otto Múzeumban Miskolcan.
00:36Nagy örömet jelent számunkra a Hermann Otto Múzeumban,
00:39hogy a Fügedi Márta Népművészeti Egyesülettel
00:42hosszú évtizedekre visszatekintő közös munkánkat most megerősíthetjük,
00:48hiszen itt a Görgeyi úti központi épületünkben kerül idén megrendezésre
00:54a 21. Virágzó Népművészet kiállítás.
00:58Előzményként megemlíthetem, hogy az Egyesület névadója
01:02dr. Fügedi Márta Hermann Otto Múzeum etnográfusa volt,
01:06és sajnos fiatalon vesztettük el.
01:09Halála évében, 2000-ben vette fel az Egyesület az ő nevét tiszteleteként,
01:14és mind a múzeumban, a néprajzi osztály munkájában,
01:18mind az Egyesület tevékenységében az ő nyomdokaiban járunk,
01:23és most így egy különleges alkalom, hogy ide kerülhett az idei pályázat anyaga.
01:29Mitől különleges még ez a pályázat, amit 21. alkalommal hirdettek meg?
01:35A decemberi kiírás során múzeumi gyűjteményünk jeles darabjait jelenítettük meg,
01:43az online gyűjteményi adatbázisunkból egy válogatást nyújtottunk a tárgyalkotók számára,
01:49inspirációs tárgyaként, és valóban érkeztek is olyan új, mai kortás alkotások,
01:56amelyek követik a múzeumi előképeket, a népművészeti darabjainkat,
02:01kiállításukban pedig egy válogatást nyújtunk ezekből.
02:05Az itt látható meggyorszói festett asztalos munkák is ilyen kiemelt műtárgya
02:10múzeumi gyűjteményi anyagunknak, és erre is nagyon szép pályázati anyagrimmel, ami megérkezett.
02:18Múzeumunk számára kiemelten fontos, hogy a diákokat, az iskolásokat és az óvodásokat is vendégül láthassuk a kiállításba.
02:28Erre szolgál majd ez a kis enteriőr, egy mese-sarokként, egy foglalkoztató-sarokként,
02:34úgyhogy készülünk ezzel is a múzeumpedagógai osztály különböző programkínálatot nyújt majd számukra.
02:43Én azt gondolom, hogy az egyéni érdeklődők, látogatók számára, családok számára,
02:48és akár ilyen csoportos, iskolai vagy nyugdíjas klubok számára érdekes lehet ez a kiállítás.
02:56Miért is? Hiszen az itt bemutatott tárgyak a mai világunkba emelik át az örökségünket,
03:03a népművészet hagyománykincsét, és használható a XXI. században az életünkben is megjeleníthető szépségeket csempésztek majd be.
03:13Néhány adatot hagymandja kell ezzel a pályázatról, ezt valóban tavaly novemberben kezdtük el szervezni, kiírni, meghirdetni,
03:22és több fázisa volt egyik, amit említett mai gazgatór, hogy március 18-ig kellett leadni a zsűrire való jelentkezést.
03:33Utána volt egy sima jelentkezési lap, és aztán pedig egy értékelés.
03:38Ugyanis a pályázatunkat, hogy mindig színvonalasabb, minőségibb legyen, a hagyományok háza munkatársaival,
03:47illetve akik van egy osztályuk, a népi tárgyak minősítési osztálya,
03:54ők ezzel foglalkoznak, ezzel a szolgáltatással, országszerte, hogy a népi tárgyatók, kézműveseknek az alkotásait, tárgyait zsűrizik.
04:08A zsűri az egy nagyon hosszú és mangyolult folyamat.
04:11Először is egy elektronikus felületen kell jelentkezni, és utána egy-két hónap múlva kerül a sor a zsűrizésre.
04:19Itt a szakágot, mi szakágoktól mondjuk a fazekast, a festett bútorkészítőt, és így tovább.
04:30A szakágokról mindig a munkatársok, a hagyományok, az a munkatársai egy megfelelő szakembert, egy országosan elismert szakembert hívnak.
04:39Tehát aki a festett bútort most zsűrizte, minősítette, és zsűri számot adott,
04:48vagy látta el a munkatársokat, egy igen nagy hírű mester, a Gál János zeméjével tettük ezt, azt hiszem, hogy rangossá,
05:01az országban a legjobb szakember, aki érte ezekhez a festett bútorokét a fazettákhoz, stb.
05:11Ez minden szakákban így van, hogy a legjobb embert találták meg ezek a munkatársak.
05:18Itt volt Miskolcon ez a zsűrizés, nálunk a Diósgyőri készülős alkotóházban.
05:22Négy napon keresztül tartott, hiszen itt el is mondom rögtön, hogy 528 darab tárgyat kellett lezsűrizni a kollégáknak,
05:33ami azt jelenti, hogy bizony négy napra kellett ezt elosztani, reggeltől szinte késő estig dolgoztak, dolgoztunk ezzel.
05:43120 alkotó adta be a pályázatát, a tárgyait pontosabban, hiszen több tárgyal is jelentkezett, van, aki csak egyje,
05:56de inkább többen jelentkeztek a pályázók.
06:00Itt el kell mondani, hogy az 528 darab tárgyból 325 darab tárgy kapott úgynevezett zsűriszámot, különböző kategóriákban.
06:12Az a lényeg, hogy ezek a szakemberek a legjobbokat választották ki a maguk műfajában, és a legjobb értékelést adták,
06:21és azok a tárgyak kerülnek ide majd a kiállításba, a falra, a posztalmensekre.
06:28Tehát ez egy, itt lezárólt vázi a, egyik fázis a tárgyalkotó pályázatnak.
06:38Két témája volt a pályázatnak, egyik ez a bizonyos muzeumi inspiráció, amikor az étteni tárgyakra kellett Riemelbe alkotni,
06:47hogyha ezt választotta a pályázó, és a másik az pedig a hagyomány, mint éltető erőt, így fogalmoztuk meg.
06:55Segíteni kívánjuk az olyan népi iparművészeti alkotások megszületését, amelyek mind művészi megformálás szempontjából,
07:03mind népművészeti hagyományok feldolgozása terén megfelelnek a mai kor követelményeinek.
07:08Leginkább funkcióban és formában várjuk az újító munkát, de a népi technikák, a tíszítmények őrizzik népművészetünk értékeit.
07:17A múzeumi tárgyak valóban az inspirációt jelentik, és a népművészetnek az eszenciáját, a legkvalitásosabb anyagot kínáltuk mi magunk is.
07:26Viszont a zsűrizés során, mivel én is tagja lehettem textiles területen a zsűrinek, és van benne gyakorlatom a korábbi években,
07:33elmondhatom, hogy mindig fontos az, hogy elsősorban a funkciónak, a mai használatnak megfeleljen a tárgy.
07:41Ugyanakkor a tíszítményében, vagy anyaghasználatában valamilyen módon kötődjön az előképekhez,
07:48a népi kultúrában megtalálható motívumanyaghoz, népművészeti mintakincshez.
07:53Tehát itt több szempontból is lehet újítani.
07:57Van, amikor csak egy mintaelem, vagy egy motívumanyag kerül felhasználásra,
08:03van, amikor egy régies tájtipus életújjá, én egészen más példát mondok, a kéregedények.
08:10Akár egy sótartóként a konyhában, vagy az asztali terítékként, de ugyanígy a kerámia tárgyak is,
08:17a mai porcelán, vagy üvegevős étkészletek mellett megtalálják a helyüket,
08:22a régi fazekas mintakincsből merítő, vagy azt megjelenítő tárgyak a kultúránkban, az életükben.
08:31Tehát ez a lényeg, hogy ezek kortárs népi iparművészeti tárgyak,
08:35hiszen mai alkotók készítik őket, de a funkciónak, a használatnak meg kell felállni.
08:45Az időszaki tárlat a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület és a Hermann Otto Múzeum
08:50régről fakadó együttműködésének gyümölcseként valósulhatott meg.
08:54Ennek tavaly volt már egyébként egy, a mostanihoz hasonló és kiemelkedő állomása,
09:00amikor a Feledi Házban akkora kerek 20. alkalommal meghirdetett pályázat kiállítását rendeztük meg.
09:07Az annyira jól sikerült, hogy a záró napon lezajlott szűk körű beszélgetésünkön
09:13már adta magát a központban való idei megjelenés ötlete.
09:17Itt egyébként ez az első alkalom, és ugyan nem kerek, de ne felejtsük el, hogy a 21 az szerencse szám.
09:24Tudom, hogy van olyan múzeum, amelyik nem biztos, hogy befogadna vagy rendezne egy ilyen kiállítást,
09:31hiszen ebben nem az eredeti népművészeti tárgyakat vonultatjuk fel elsősorban.
09:35Mi ehhez képest azonban még emeltük is a tétet, hiszen a néprajz és a történeti gyűjteményünkből
09:41kiválasztott tárgyakat közvetlenül tekinthették meg az alkotók, és azokból inspirálódhattak,
09:48és az a munkatársaim egyébként négy alkalommal műhelynapot plusz konzultációkat is szerveztek.
09:54Miért fontos ez? Hát azért, mert van egy dolog, ami az életünknek a legtermészetesebb része,
10:01de sokan nem tudják vagy nem akarják elfogadni. Ez pedig nem más, mint a változás.
10:06Egy múzeumban már régóta nem lehet megtenni azt, hogy pusztán a műtárgyak őrzésére,
10:13amikor előkutatására, feszes, klasszikus értelemben vett bemutatására törekedjük.
10:19A múltunk nem arra való, hogy abban éljünk, hogy nem erjünk belőle kimozdulni,
10:24és hogy a hagyomáinkat csak tiszteljük, de ne használjuk.
10:27Én azt mondom egyébként, hogy használnunk kell. Tudással, tisztelettel, és óvatosan, de egyben bátran is.
10:35Az önök munkái tárgyalkotásban megélt szerelmeik erről szólnak.
10:42Ez az egyszerű, letisztult és gyönyörű kisjelző szerkezet mindent elmond a mai alkalomról.
10:49Tökéletesen és világosan visszaadja mindazt, amiben hiszünk, amiért dolgozunk.
10:55A népművészettel kapcsolatban számos sablonos beidegződés él a társadalomban.
11:01Ezek meghaladása különösen nehéz a XXI. század gyors, tempójú, irányt kereső kulturális közegében,
11:09ahol a digitális térben játszódó folyamatok elsősorban a fiataljaink szellemi és lelki tájékozódását befolyásolják,
11:17tovább nehezítve a hagyományos értékekhez való hiteles kapcsolódást.
11:23Tudjuk, hogy a világban zajló változások fősodrát megváltoztatni nem áll módunkban,
11:29azonban mindent tőlünk telhetőt megtehetünk annak érdekében,
11:33hogy az ifjú generációknak mutassunk olyan alternatívát, amelyet azokra az értékekre építünk, amelyekben mi hiszünk,
11:41amelyeket mi tartunk fontosnak és örökérvényűnek.
11:45A kulcs a közvetítés mikéntje, a jelenkorba való beemelés, a célok és víziók bátor felvállalása az egyértelmű kiállás.
11:56Mert ha bár az életformánk változik és a díszletek is örök átalakulásban vannak,
12:01ez nem lehet mentség és felmentés azalól, hogy minden eszközt megragadjunk és magától értetődővé tegyük kulturális örökségünk jelenlétét.
12:11Ennek érdekében néphagyományainkat úgy kell leleményesen beilleszteni a hétköznapokba és ünnepekbe,
12:18hogy azok természetesek legyenek, mint a levegővétel.
12:22Kós Károly régi kalotaszeg című művében így ír.
12:26Mert azt tanultam mindenütt, azt láttam minden nagy nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok.
12:34Mert össze kellene szednünk nagy fáradtsággal az ország minden részéről a széjjel szort köveket,
12:40hogy azokkal a magunk képére építhessünk.
12:44És ezzel hit is kellene, és nagy fanatizmus, és rettenetesen sok munka.
12:50Ez az útmutatás. Összeszedni, építeni, hittel, és rettenetesen sok munkával.
12:57A Virágzó Népművészet alkotóművészeti pályázatot megálmodók több mint két évtizeddel ezelőtt
13:03tökéletesen értették és érezték mindezt, amikor erős hidat emeltek térben és időben.
13:10A Kárpát-medencei magyarság kulturális öröksége felett.
13:14A beadott pályaművek hihetetlenül magas száma önmagáért beszél.
13:19Meggyőződésem, hogy nemzeti kultúránk jövője itt van a kiállított tárgyakban.
13:25Beleszőve a textiliákba, a kerámiákba égetve, mélyen faragva a nemes fába,
13:31itt van a gyöngyszemek ősi rendszerében, a börtárgyak illatában, a vesző hajlataiban,
13:37a csuhé játékosságában, a bútorokra, a hímes tojásokra festve, és a viseletekre varva, hímezve.
13:45Jó látni, hogy az elmúlt évek közös szakmai erőfeszítései, a képzési rendszer,
13:51az intézményi háttérmódszertani újragondolása, az alkotóközösségek, a helyi civil szervezetek
13:57egységes, de helyi jellegzetességekhez igazított megerősítése, a szakmai alapokon nyugvó
14:03intenzív hálózatépítés immár szárba szökkenni látszik.
14:08Megható és felemelő, hogy Kárpát-medence szerte hány önkormányzat, kulturális intézmény,
14:13civil szervezet és közösség lett ebben a folyamatban önként és örömmel partnert,
14:19milyen lenyűgöző összefogás nyomán mondhatjuk el, hogy hagyományőrzésünk,
14:23közösségi művelődésünk immár erős sziklára épül.
14:28Ezzel párhuzamosan nem csak alkotói, de felhasználói oldalon is erősödni látszik az igény
14:35a minőségi, népművészeti ihletésű alkotásokra, és hiszem, hogy ez is a kitártó munka eredménye.
14:42Azt, hogy ennek a dinamikája folytatódike, rajtunk múlik.
14:47Én azt gondolom, hogy olyan tárlasz ez, amely nem csupán esztétikai élmény lesz,
14:53hanem azon túlmutatva talán mesélni is akar nekünk.
14:57Át akar adni egy mélyebb üzenetet, elmesélni valamit a saját magunkról, a saját gyökereinkről,
15:02és mindenek előtt arról, hogy hogyan viszonyulunk a szépséghez.
15:07A népimotívumok, formák és diszítések nem csak hagyományaink kincsei,
15:12hanem mai napig élő formák és formáló erők is.
15:17Meghatározzák, hogy hogyan látjuk a világot.
15:20Mit tartunk értéknek, hogyan viszonyulunk a harmóniához, a természethez, és természetesen egymáshoz.
15:27A népművészet nem emlék, hanem élő örökség.
15:32És ez a kiállítás még határozottabban szó szerint fogja megmutatni, remélem,
15:36hogyan kötő össze a művészet a múltat a jelennel.
15:40Hiszen az itt kiállított alkotások régi motívumainak híveit már a ma alkotói formálták meg.
15:49Azt hiszem, hogy valahogy így képes minket is formálni a jelen valósága.
15:55A kiállított művek így egyszerre hordozzák az örök értéket az egyedi pillanatnyi látásmódot.
16:02Összekötik az örököt a mulandóval, a véges a végtelennel.
16:07Én bízom benne, hogy mindannyian a gazdag élményeken túl még inkább megérezzük,
16:12hogy a népművészet nem csupán a múltunk része, hanem a jelenünk formálója is.
16:19Két évtized van a hátunk mögött.
16:22A kertesnek a lényege, hogy a magyar népi kézműves tárgyalkotóknak teret adjunk,
16:28bemutatkozási lehetőséget.
16:31A pályázat elején az első évtizedekben csak legionális szinten működtünk,
16:38aztán egy jó tíz éve kiterjesztettük ezt országosra.
16:42Így egy országos megmérettetésen vagyunk itt most,
16:45a pályázók, nekik a válogatott és díjazott tárgyaikat láthatják itt a kedves látogatók majd.
16:54Nagyon fontosnak tartjuk, ami világunkban a népművészet,
16:58tehát a népi tárgyalkotó művészetben, hogy megmutassuk magunkat.
17:04Mi úgy gondoljuk, hogy kevesebb figyelemet kapunk, mint általában a népzene vagy a néptánc,
17:11és mindent meg akarunk ragadni, hogy megmutassuk magunkat,
17:15azokat az alkatókat, akik népi iparművészek, hiszen benne van a remélés, hogy mi is művészek vagyunk,
17:23majdnem olyan szinten, mint akár egy festőművész, képzőművész, vagy más iparművész kategóriában dolgozó művész.
17:31Tehát ezt szeretnénk bizonyítani elsősorban.
17:34A másik pedig az, hogy ugye a hagyományainkat, azt még mindig át kell adni, bármennyire közhelyes ez a mondat,
17:41de mindig át kell adni a következő generációnak, és sajnos azt tapasztalunk a munkák során,
17:47hogy van több generáció, aki csak felületes ismeretekkel bír ezzel kapcsolatban, ez egy ismeretteljesztés is.
17:58Itt pedig, ahár mondtam, múzanben, akár kiáltás keretében múzanpedagógusok fognak majd foglalkozni a fiatalabb generációval.
18:06Osztályok, iskolások, a vadászok jönnek, megnézzük a kiállítást,
18:10és utána pedig egy foglalkozás keretében közelebb kerülhetnek a népi tárgyalkotáshoz, a népművészeten ezen ágához.
18:17El kell mondanunk, hogy a mai tárgyalkotóink már olyan szemléletet bírnak,
18:22hogy minden tárgyat úgy alkotnak meg, úgy terveznek meg, hogy az jól funkcionálható legyen,
18:29annak legyen használati értéke, lehetősége, kevésbé már egy dísztágy kategóriában gondolkoznak.
18:39Vannak ilyenek is természetesen, de a funkcionalitás az nagyon fontos a mi alkotóvilágunkban,
18:47mert csak így tudunk továbbadni, így tudunk továbbélni.
18:51Ugyan most itt egy múzomban vagyunk, ahol vannak kitérve a Keltásban is régi műtárgyak néplahajzégyűjtésből,
18:59de minket ez csak bizonyos tekintetbe érint, hogyha inspirálódunk belőlünk egy-egy motivumból, formából, színből.
19:09Tehát azt kell mondanom, hogy mi nem a múzumnak dolgozzunk általában,
19:14nem az utókornak, hanem a jelenkornak próbáljuk átadni azt a tárgyi kultúrát, amit megtanultak a mi mestereink, népővészeink.
19:23És hogy milyen felhozatal volt itt, hát mondanám, hogy a hímes tojástól a kovácsolt gyárgyatartóig mindent megtalálható itt,
19:33ugyanis ez egy olyan pályázat, ahol minden szakák képviselheti magát,
19:37nem csak egy szakági pályázat, hanem minden szakák, amit a népitárgyalkotó művészetben művelnek a mesterurak, mesterasszonyok.
19:50A XXI. Virágzó Népművészet kiállítás idén múzeumunkban kerül bemutatásra a Görgelyi úti főépületünkben.
19:58Hosszú múltra tekint vissza az Egyesülettel a múzeum együttműködése, és most konkrétan a pályázat kiírását is már együtt terveztük el.
20:08Így a múzeum műtárgy anyagából inspirációs válogatást nyújtottunk a pályázók részére,
20:16amely a múzeum digitális nyilvántartási felületén publikusan elérhetővé vált.
20:22Ebben a válogatásban az egyik legkiemelkedőbb tárgyegyüttes, az 1735-ben készült megyasszói festett templomi berendezés néhány darabja volt,
20:33és hát a tárgyak internetes megjelenítése mellett természetesen lehetőséget adtunk az alkotóknak, hogy kutatni is eljöjjenek hozzánk,
20:43és az egyéni kutatás mellett megajánlottunk különböző témanapokat,
20:48így éppen a festett bútorok bemutatására volt egy szakmai napunk,
20:53és a textileseket is vártuk, a himzőket, szövőket, csipkekészítőket.
20:58És hát nagyon sikeresnek bizonyult ez az ajánlatunk, hiszen több olyan pályázati munkai érkezett ez alkalommal,
21:07amelyek valóban merítettek a mi műtárgyűjteményünkből.
21:12Ugyanakkor a kiállításban is egy válogatást nyújtunk ezekből a kvalitásos darabjainkból.
21:18A meggyorszói deszkák három darabja látható, emellett textilek, lepedővékek,
21:26díszesen szövött matyó tardi munka az, illetve himzett lepedővég mezőkövesdről, ami látható az egyik tárlongban.
21:38Emellett mezőcsáti kerámiákat is megtekinthetnek, és a díszes pásztorfaragásaúból díszített paraszti tárgyakból is egy ízelítőt nyújtunk.
21:48Ez tulajdonképpen a bevezető része a kiállításunknak, de alapvetően a pályázatra beérkezett
21:55és a zsűrizésen minősítés szerzett munkákat láthatják az érdeklődők.
22:01Mit is jelent ez? A hagyományokháza által évtizedek óta végzett népiparművészeti zsűrizési tevékenység egyik állomása volt.
22:11Idén a Népművészeti Egyesület pályázata alkalmából Miskolc, és nagyon sok munka érkezett a pályázatra,
22:21és a szakemberekből álló zsűri négy napon el dolgozott, hogy a különböző szakágak, a különböző anyagú tárgyak legkiválóbb darabjait kiválasztotta.
22:33A muzeumi kiállításban olyan alkotók munkáit láthatják, amelyek megkapták a minősítést, művestermék vagy mesteremek elismerésben részesültek.
22:46Ezek között nagyon széles a paletta, hiszen a faragott tárgyaktól, a szálasanyagból készült munkák, a kosarak különböző tárolók megjelennek,
22:56de természetesen a bőrmunkák, a lószőr ékszer, a gyöngyi ékszerek, tűzományc ékszer, és hát még változatosabb munkák a textilek köréből, szőttesek, himzések is láthatókatárlatom.
23:12A kiállításban mindenképpen hangsúlyosan szerettük volna díjazásban részesült tárgyakat bemutatni, így mondhatom, hogy főhelyre került az a torockói festett bútoranyag, amely idén elsődíjas lett,
23:25de a szépen faragott bölcső is egy központi eleme a tárlatunknak, ami a palóc áttördiszítésű padok technikáját jeleníti meg egy mai használatra készült és egy családban a fiatalok által egymásnak átadott bölcsőn.
23:45Nagyon különleges ez a program is, amit az alkotó megjelenített, hiszen az emberi életút állomásait faragta meg, és különleges falnyagot is használt változatos faféleségekből állította ezt a szépséges bölcsőt össze az alkotó.
24:01De a nemezmunkák közül is díjazásban részesült egy különleges falikép, így az is magára vonja a figyelmet, de a különböző szőttes munkák és hímzések színes világa is magával ragadja a rátogatót, de természetesen igyekeztünk minden tájnak megteremteni azt a bemutatási lehetőséget, hogy igazán jól érvényesüljön.
24:24Szerencsére gondban is voltunk, hiszen olyan nagy számunk míveis munkai érkezett a pályázatra, hogy az első törekvésünk az volt, hogy minden elismerésben, zsűrizésben részesült alkotótól legalább egy tárgyat be tudjunk mutatni, de így is ez egy válogatás tulajdonképpen, hiszen olyan büszkégesen rendelkezésünkre álltak a kortás népiparművészeti alkotások.
24:50Átadták a felújított Kossuth Lajos emlékházat térségünkben, Monokon. Összeállításunk második, befejező része következik.
25:00Önálló magyar közpénz, cselekvőképes magyar közhatalom és harcképes magyar honvédség 1848-ban ezen három egymást feltételező és kiegészítő dolog megteremtése volt a cél. Ez volt az, amit akkor minden áron meg kellett tenni.
25:19Legítéme és cselekvőképes magyar közhatalom nélkül, ugyanis nincs önálló magyar közpénz. Magyar pénzügyi háttér és önállóság nélkül nincs magyar haderő. Pénz és haderő hiányában viszont nem cselekvőképes és nem éretképes a magyar közhatalom, azaz a felelős kormány.
25:38A magyarság akkor már több mint másfél századat tapasztalta, hogy a török birodalom alól felszabadult ország a felszabadító havzórk birodalom számára nem szabad lett, hanem csak gyarmat, vagy ahogy Bécsben fogalmaztak, szerzemény.
25:56Politikai, közjogi alávetettség, pénzügyi, gazdasági kizsákmányolás, nemzeti megalázás, a magyar életelő kiszipolyozása. A havzórk birodalom ezt a rendszert alakította ki Magyarországon, és 1848-ban birodalmi érdekből ezt akarta átemelni a letűnőben lévő feudalizmusból a kiépülőben lévő kapitalizmusba.
26:21Bécsben birodalmi kapitalizmust akartak, magyar kapitalisták, magyar tőkerről nélkül.
26:28A forradalmi körülmények között közjogi értelemben kénytelenek voltak elismerni az 1848. márciusában létrejött Batyányi Lajos vezette felelős magyar kormányt, ám azt pénzügyileg a rövid időn belül meg akarták folytani.
26:44A magyar államkincstár szó szerint üres volt, a birodalomban kizárólagos pénzkibocsátási újra rendelkező Osztrák Nemzeti Bank nevet viselő magánbank pedig zsarulásképpen visszafogta banki egyedi forgalmazását és ezüst fedezetű pénzei átváltását Magyarország területén, ezért a lakosság pénzügyi pánikba esett, pénzügyi válság fenyegetett.
27:10A megoldás a Kossuth által megteremtett magyar közpénz volt.
27:15A magyar történetirás mind a mai napig nem csak Kossuth teljes életművét átfogó nagy monográfiával adósa a magyar nemzetnek, hanem az 1848-49-es magyar fordalom és szabadságharc érdekveszítő pénztörténetének részletes feldolgozásával is.
27:32Ha történéseink egyszer ezt az adóságukat lerúlják, akkor mindenki számára nyilvánvalóan válik az 1848-as magyar közpénzteremtés korszakalkotó volta, Kossuth rendkívüli politikai bátorsága és pénzügy szakmai zsenialidása.
27:49Ez a közpénz népi nevén a Kossuth bankó tette lehetővé, hogy a Bécs által cselekvésképtelenségre szánt felelős magyar kormány mégis cselekvő képessé váljon, hogy megkezdhesse az áprilisi törvényekben foglaltak végrehajtását.
28:06A magyar pénzügyi önállóság megteremtése volt az a forduló pont, amikor a birodalom a kulisszák mögött eldöntötte, hogy bármi áron, katonai erővel veri le a magyarok politikai és pénzügyi szabadságharcát.
28:22Az újonnan létrejött magyar közhatalom a magyar közpénz eszközével azonban olyan eredményesen szervezte hadba az országot. A magyar nemzet olyan heroikus erőfeszítéssel védte a szabadságát, hogy az ellenefordult nyugati birodalom csak egy keleti birodalommal összövetkezve bírta katonailag legyőzni.
28:42Azt mondta Kossuth Lajos, hogy a múlt a jövendő tükre. Ez nagyon fontos gondolat, ezért kell nekünk folyamatosan az ő gondolatai szellemiségét, örök szabadságvágyát továbbvinni a mindennapokba.
28:58És Kossuth-tal kapcsolatban talán, amit büszkén elmondhatok, hogy nem olyan régen jártam újból az Egyesült Államokba. Hát hihetetlen, hogy Kossuthnak milyen kultusza van ott is.
29:10Tehát az, hogy itt, itthon legyen szó az anyaországról, vagy a Kárpát medencében számos helyen utak, különböző települések őrzik Kossuthnak az emlékét, az természetes szobrok, de ez ugyanígy van az Egyesült Államokban is.
29:26És ez hihetetlen, a kapitóliumban ugye három darab külföldi személynek az emlékét őrzik, és ugye ott van Kossuthnak a melszobra, ehhez csatlakozik hozzá Churchill egykori brit miniszterelnök és Havel egykori cseh elnök, az gondolom elég jó társaságba keveredett ott Kossuth Lajos, nagyon büszkék lehetünk rá.
29:48És talán még azt mondanám el, hogy olyan hihetetlen kultusz kapcsolódik Kossuth Lajoshoz, amit ott kint is egyébként megéreztek, amikor megérkezett az Egyesült Államokba, akkor képzeljék el, hogy az étteremben az étlapra került a gulyásleves egyébként, az mondjuk mostanáig is ott maradt, mert sok helyen lehet hál' Istennek gulyáslevest kapni,
30:09közelgő karácsony szempontjából pedig az üzletekben Kossuth kalapot, Kossuth pipát, Kossuth ternyőt, Kossuth tesket vagy éppen Kossuth zakót lehetett vásárolni.
30:20Ilyen hihetetlen fogadtatásban részesült az a Kossuth Lajos, aki egyébként Shakespeare művekből tanult meg angolul beszélni, és azt mondták a korabeli újságírók, hogy ha van szónok, aki egyébként ilyen mértékben köthető a szabadsághoz, szabadságszeretethez és a demokráciához, na az Kossuth Lajos.
30:39Nekünk egy ilyen szülöttünk van, hát erre mi nagyon-nagyon büszkék lehetünk.
30:43Kossuth Lajos intellektuális adottságaival, politikai ösztöneivel, nemzeti céltudatosságával és személyes kisugázásával nem csupán valódi államférfi, hanem egy olyan homopolitikusz is volt, aki sok tekintetben akár egy évszázoddal is megelőzte a történelmi korát.
31:02Már az európai tömegtársadalmak kibontakozása előtt ösztönösen érezte a tömegek megszólításának és meggyőzésének, mai divatos szóval a tömegkommunikációnak a szükségességét, lehetőségét és erejét, és mindezt tudatosan és mesterien gyakorolta a szabadságharcolat épp úgy, mint a számizatésben.
31:23Kossuth Lajos szintén korát megelőzve azt is látta, hogy a nyugati világban kibontakozó tömegtársadalmak súlypontja a középosztály lesz. Pontosan érezte, hogy a lehető legátfogóbb nemzeti érdekegyesítés lehet a modern tömegtársadalmak rendjének legszilárdabb alapja.
31:391852-ben amerikai körülöttján Kossuth nem csak Abraham Lincolnt, hanem a 19. századi politikai korszellemet is megelőzte a demokrácia fogalmának kristálytiszta és közérthető meghatározásával.
31:54Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia, mondta.
32:02Természetesen Kossuth nem volt tévedhetetlen. A kortársaival és egyben sorcstársaival folytatott nevezetes vitáit nem nekünk kell eldöntenünk, hiszen ezeket a vitákat eldöntötte már a történelem.
32:15Nekünk, mai magyaroknak tanulnunk kell a történelemből, és soha nem szabad felednünk azt, hogy van, amikor a reálpolitika az diktálja a nemzet számára, hogy ne csak a korlátainkat ismerjük fel, hanem azt is, ha esély nyílik azok ledöntésére.
32:32Hogy Kossuth szavaival élve képesek legyünk nem csak a meglévőből, hanem a lehetségesből kiindulni.
32:45És hát most nem akarok nagy szobokat használni, de nyilván ez nem csak egy ország élményt hoz, tehát nem csak az, hogy most itt Borsod megyei táncok, hanem tényleg meghozza azt a nemzet tudatot is.
32:57Hogy itt a vajdaságtól kezdve a Felhősén keresztül Erdélyig. És nyilván, hogyha az ember még járt is ott, vagy emiatt esetleg elmegy oda.
33:06Ez emlékekkel összeködhető történet, tehát én is sokszor voltam kint Erdélyben bálokon, és hát hatalmas élmény.
33:15És még akkor is, amikor már mobiltelefon tartott a kislánya kezében ottani táncházba, és erről csináltam képet, mert tényleg aranyos a történet, hogy népviseletben ott van és már mobiltelefon ott van a kezében,
33:30de mégis ott az egy élő kultúra volt, tehát a mobiltelefon sem volt idegen ilyen szempontból ott azért ebben a közegben.
33:38Jegyzeteidre nézek, ugye a 75-ös indulás 80-as évekre, ez hova fejlődött?
33:46Hát úgy volt, hogy itt Miskolcon mindig egy kis közösség szervezte ezeket, és a 75-től 80-ig azt az időszakot, azt abszolút a Rónai Sándor Művelősi Központra tesszük,
34:02majd a 80-as években a Bartók Művelősi Házban, illetve majd később a Vasas Művelősi Házban indul el egy hasonló szervezés,
34:15az a Színvavölgyi Vasas Néptánc Együttes, akkor még Színvavölgyi Vasas Néptánc Együttes volt, kezdeményezésére indult el,
34:24és ott abszolút tudatosan a népzenei stúdió is beindult párhozamosan azért, hogy a népzenei oktatás is tudjon fejlődni.
34:36Úgyhogy ők voltak a következő ilyen korszak, utána következő korszak visszament az egyetemre, mert a 75-ös években, 75-76-ban is volt az egyetemen a Nyekergőnek rendszeres táncháza,
34:50és utána a 90-es vagy 80-as évek végére a Hámor Kulturális Egyesület, Hámor Tánc Együttes kezdett el szervezni újra az egyetemen táncházakat.
35:05Ez egy nagyon érdekes helyzet, hogy van egy nagyváros, és a nagyvárosnak ugye van egy kisebb része.
35:13A város a városban.
35:14A város a városban, így van, ahol sok fiatalt meg lehet szólítani.
35:19És nyilván annak is vannak előnyei, vannak hátrányai, mert az előnye az, hogy sok fiatal jönnek, és kötetlenül felszabadultan tudnak táncolni, bekapcsolódni ebbe a dologba.
35:34Viszont a vizsgaidőszak, és egy szünetet meg négyekből elmegy.
35:40Igen, nagyon hullámzóvá teszik az ottani programoknak a minőségét.
35:45Utána jött a 90-es évek. A 90-es évek elejétől a Vian Klubban volt táncház majdnem tíz éven keresztül.
35:552001-ben az Ifjúsági Ház adott otthont a táncháznak, majd utána a 2002-ben újra a Vian Klubban voltak a táncházak.
36:07Akkor a 2000-es évek elején a tényleg táncháznak is volt a Miskolci Galériában egy időszaka,
36:16és 2003-ben indult el két jobban mondanám számomra az egyik legizgalmasabb és legrangosabb táncháza, az Esztenás Együtesnek a táncháza.
36:30Az Esztenás Együtes Moldvai és Gyimesi táncokat emel be a táncház repertoáriába,
36:38bár ők is nyitottak afelé, hogy vonós muzsikákat is megszólaltassanak másokkal, és akkor nyilván mind a kettő kultúra ott jelen volt,
36:53de azért szeretnék az Esztenás Együtesről egy kicsit többet beszélni, mert ők mai napig, tehát 2003-tól, azaz 22 éve,
37:03úgy töretlenül, hogy nyilván a Covid őket is érintette, de megállás nélkül működtetik a saját táncházukat,
37:12és hogyha a Miskolci táncházas életet vizsgálom, azt látom, hogy három éves, öt éves, nyolc éves, tíz éves periódus, az övék huszonkét éves.
37:25És úgy gondolom, hogy ez nem csak helyben páratlan, hanem az országban is páratlan, hogy egy együtes, egy név alatt, két helyszínen,
37:36mert a Nyilasmisi beindult, most a Frater gimnáziumban vannak a rendezvényeink, huszonkét évig nem tudott működni egyetlen táncház sem,
37:46úgyhogy az volt a legnagyobb, és az a legnagyobb szerintem, a legrangosabb ilyen szempontból,
37:53és volt még a Vörösmarty művelősi házban is, ezt meg kell néznem pontosan, hogy butaságot nem mondjak, 2011-től 2015-ig,
38:04de voltak még olyan kisebb csoportok, kasegyesület szervezésében, a Szent István közösségi házban, most a Folklub,
38:16Égiszá alatt is vannak folkocsmák, táncházak, ilyen jellegű összejövetelek, úgyhogy mindig vannak olyan csoportok,
38:26akik próbálják ezt kézben tartani, próbálják megszervezni, nyilván ennek biztosítani kell a hátterét,
38:34tehát biztosítani kell egy jó táncháznak az állandó helyet.
38:40Egy jó táncház azért tud állandó helyszínen működni, mert akkor oda mindenki tudja, hogy hogyan kell eljutni,
38:48hogyan kell a kocsit letenni, tényleg ezek ilyen praktikus szempontok.
38:54Nekem az a véleményem és ezen lehet.
38:57Tehát akkor nem csak a parket számít ilyen szempontból.
39:00Nem csak, nem csak a tánctér számít, hanem nyilván az infrastruktúra minden része.
39:06A hely, az időpont.
39:08Így van, így van. Nekem meggyőződésem, hogy a jó táncházak egy-egy zenekar köré tudnak szerveződni.
39:17Van rengeteg olyan tánc alkalom, ahol meghívott zenekarok vannak, váltakoznak.
39:22A Viamba is nagyon sok meghívott zenekar tudta erősíteni azt, ami rendszeresen működött.
39:29Tehát, hogy azok igazából gazdagítani tudnak egy táncházat.
39:33De ezek a spontán szervezések nem tudnak úgy egymásra épülni,
39:40hogy az úgy jól beépüljön a kis családok életébe.
39:49Mondjam így.
39:51És megint visszatérek az Esztenás Együttesnek a munkásságára,
39:56hogy ott Tóth Arnold és Inka Tímea, ugye ők házastársak, életét teljesen átszövi már ezt.
40:05Tehát, hogy ők 22 éve letették a voksukat emellett,
40:11és nyilván a magánéletükben is sokszor olyan helyre mennek, olyan dolgokkal kapcsolódnak.
40:18A mindennapjaiknak a része ez, és az, hogy egy családban 22 évig ez meghatározó,
40:28nekik a gyermekeik úgy nőttek föl,
40:30és itt nyilván az 50 éves jubileum kapcsán előkerülnek olyan fotók,
40:36amik a kezdeti időszakot is mutatják, a 2003-as időszakot,
40:40és akkor azok a gyerekek még kicsik.
40:43Most meg nyilván eltelt már majdnem egy generációs sáv, tehát a 25 év,
40:50és most már nagyok azok a gyermekek, és még mindig ott vannak a gyermekek is.
40:55Tehát, hogy ez a hagyományozódás az ő családjukon belül gyönyörűen látszik.
41:02Gyönyörűen látszik.
41:04Én azt gondolom, hogy nem csak náluk, hanem akár azoknál is,
41:07akik 25-30 évvel ezelőtt mondjuk fiatal felnőttként mentek el ezekbe a táncázakba,
41:13és most adott esetben őszes haláltékkal visszatérnek,
41:16de azért elviszik a gyerekeket is, hogy gyere, lássál ilyet is.
41:19Hát most már tudunk olyanokról beszélni, akik az unokájukkal jönnek.
41:22Úgyhogy ott már két generáció, és tovább így teszt.
41:28Úgyhogy igen, ezek nem csak a közösség számára, hanem az egyének számára is fontos érzelmi kötődések.
41:37Tehát, hogy nagyon sokat tudnak adni azok az élmények, amikor látjuk a saját gyermekünket,
41:44a saját unokánkat ugyanazzal a zenével találkozni, ugyanúgy mulatni, ugyanúgy mozdulni,
41:52azok nagyon-nagyon sokat tudnak élményként adni.
41:56És az előbb említetted az erdélyi élményeidet.
42:00Ezzel kapcsolatosan hagyj osszak meg a nézőkkel egy olyan személyes élményt,
42:06hogy én a 80-as években volt lehetőségem, hogy kiussak Erdélybe,
42:12és székre tudtam először elmenni ott, lakodolomba.
42:19Láthattam, hogy hogyan megy ez a hagyományos táncolási forma,
42:25és utána rendszeresen jártunk vissza oda.
42:29És azok az élmények, amikor én fölállok a táncba,
42:35akkor olyan, mintha előhívódnának az én fejemben, és abszolút újraélem őket.
42:42Te látod a harisnyás férfiakat?
42:45Látom az ottani viseletben azokat az embereket, akiket én akkor,
42:50csodálva viseltem, és újra átfut rajtam.
42:55Nyilván megváltozik a tánc, mert az én mozdulatom más, mint a zövé.
43:01Még hogyha ugyanazt próbálom, még akkor is más lesz,
43:05de hogy ott van bennem az a kép, amit ott láthattam.
43:09Úgyhogy ezek a személyes élmények lehetnek ilyenek,
43:13hogy nyilván egy közegben szerzünk személyes élményt,
43:17és még erőteljesebb, amikor a családon belül kapjuk ezeket a személyes élményeket.
43:22Na akkor maradjunk a személyes élményeknél. Ebből az ötven évből mennyi a tiéd?
43:27Hát én hetedikes koromban kezdtem el Kisgyőrben táncolni,
43:33Gruz Attila volt a tánctanárom, ő vezetett rá erre az útra.
43:39És ő hozott el Miskolcra a Bartók táncházba először bennünket.
43:44Tehát a Motolla táncegyűjtes tagja voltam elsőként,
43:49és ő azt gondolta, hogy ahogy ő megismerkedett ezzel a tánckultúrával,
43:56nem csak a színpad fontos, hanem fontos ez a szabadkötetlen szórakozási forma is,
44:02és általa kerültem be Miskolcra először táncházba.
44:06De hát nyilván ott én mint vendég vettem részt,
44:11és a gyakorlott táncosokra úgy néztem föl, mint példaképekre,
44:18és utána az Avastáncegyűjtes tagja lettem.
44:23Akkor már a Szél Márta, Kovács Gerzson, Péter tanítása miatt
44:29én sokkal több ilyen táncalkalommal találkozhattam,
44:33de még akkor is csak táncosként, és próbálgattam magam,
44:39hogyha kimegyek egy legényesbe, akkor én élőzenére,
44:43ott mindenki előtt mit tudok improvizálni.
44:47Majd a Hámor Kultúrális Egyesület és Hámor Táncegyűjtes tagja
44:52lehettem egy rövid ideig, és az otthani táncházakban is jelen voltam.
44:57Utána elmentem katonának, majd amikor leszereltem,
45:00akkor hazaérkezve Juhász Gergely barátom megszólított,
45:06hogy indítsunk el táncházat a Vian Klubba.
45:10Ez 2002-2003-ra, tehát én akkor voltam 20 éves.
45:15És nem volt még tánctanítói tapasztalatom,
45:21még kevesebb táncházban való házigazdaszerepben
45:30való tapasztalatom.
45:32És nekem az volt egy nagyon-nagyon nagy tanító idő.
45:36Az körülbelül 10 évig működött ott,
45:39és hát ott nekem mindenféle feladatom volt a plakátolás,
45:45a zenekar megfogadása, sok esetben a terem takarítása.
45:50Nyilván intézni kellett, hogy ki lesz a jegyszedő.
45:55A gazdasági dolgokba bele kellett folynom,
45:57hogy mindenkinek minden rendben működjön.
46:01A plakátterveket is sok esetben nekem kellett intézni,
46:06hogy kivel csináltatjuk, hogyan csináltatjuk, mi szerepel rajta.
46:10És a táncszanitás is az én feladatom maradt,
46:14úgyhogy én abban edződtem nagyon.
46:17Aztán a tényleg zenekartánzházait is magaménak mondom,
46:23illetve az ifjúsági házban is, amikor átkerültünk,
46:27és házigazdaként tudtam végigkísérni.
46:3296-ban jött egy nagyon érdekes helyzet,
46:36hogy áthívtak Egerbe.
46:392006.
46:4196-ban.
46:43Tehát 92-ben kezdtem is kolcon,
46:46és 96-ban egészen más feltételekkel elkezdtem Egerben is táncházakat tartani.
46:53Akkor a gajdos, a főiskolán lévő táncházak
46:57és együttes táncházait vezethettem.
47:00Hát ott úgy egészen más feltételekkel,
47:03hogy nekem ott csak táncztanárként kellett, házigazdaként kellett.
47:07Nem kellett takarítani, nem kellett semmi árulékos dolgot,
47:10hanem átmentem, a táncztanítás volt az én feladatom,
47:14és amikor bezárult a táncháza, akkor nyilván hazajöttünk.
47:18Na most ebből egy 15 éves Egerbe járás született,
47:23és ott rengeteg táncos munkát,
47:24a Lajta László Néptánc Együttes vezetését is elvállalhattam.
47:29És nagyon érdekes módon 2011-ben, mikor visszatértem Miskolcra,
47:35akkor ugyanolyan intenzitással vetettem bele magam az itthoni táncos életbe,
47:41amit most úgy fogalmaznék, hogy már kevésbé táncosként,
47:46inkább zenészként próbálok erősíteni, segíteni.
47:49De akkor Csaba, akkor jól látom, vagy jól gondolom azt,
47:53hogy a te életedet is abszolút meghatározta, formálta,
47:57és a pályádot is meghatározta ez az egész táncház mozgalom?
48:01Abszolút jól látod, nagyon sokat köszönhetek ennek.
48:05Nagyon sokat köszönhetek. Úgy gondolom,
48:09hogy minden fiatal keresi önmagát. Minden fiatal keresi,
48:13hogy mi az, amiért neki tennie kell, ami az ő életében fontos,
48:19fontos lesz. Nagyon furcsa az, hogy én ezt nem kerestem.
48:24Nem gondoltam, hogy én ezt.
48:28Ez engem úgymond megtalált. A tánc csoportba,
48:32ott kisgyőrbe, a bátyám és a legjobb barátom ment el
48:37az első próbára. Engem nem érdekelt, én nem mentem el.
48:41Ők utána biztattak, hogy menjek már el,
48:44mert annyira jó volt, hogy nézzem meg. Mi lett ebből,
48:47hogy mind a ketten hamarabb abba hagyták,
48:50tehát a barátom is hamarabb abba hagyta.
48:53Szerencsére a bátyámmal azért tudtam még egy ideig táncolni,
48:57de ő is abba hagyta. És én meg benne ragadtam.
49:01Akkor még nyilván arra a lehetőségre fűztem föl
49:05a szándékaimat, hogy jaj, akkor ott a lányokkal lehet táncolni,
49:09milyen szuper dolog ez, meg tényleg érdekelt,
49:13hogy na, mit, hogyan lehet megtanulni,
49:17hogy volt bennem olyan vágy, vagy olyan elképzelés,
49:21hogy én tanítani fogok. És érdekes már így visszaörgetni
49:27az időkerekét, hogy 11-12 évesen kezdtem el táncolni.
49:33És 17 évesen már az EGLI főiskolán volt egy olyan kis csoport,
49:39ahova elhívtak, hogy nincs kedvem esetleg segíteni
49:43őket a fejlődésben, tanítgatnám őket.
49:47És akkor még nagyon-nagyon-nagyon olyan ösztönszerűen
49:54csináltam ezt az egészet, ösztönösen viszonyultam ehhez
49:58az egész kultúrához, nem volt bennem tudatosság.
50:01És úgy érzem, hogy utána a vianos időszak is ösztönösen indult,
50:09hogy jaj, hát van egy ilyen jó alkalom, próbáljam ki magam,
50:14majd lesz valami, együtt fogunk bulizni sok fiatallal,
50:19egy nyilvános lehetőség, ahol élőzene lesz,
50:23egy jó hangulatú, találkozási hely. Tehát, hogy én ezt így gondoltam.
50:28És akkor később ez azért leülepszik, és én a táncművészeti
50:34főiskolát 2003-ban végeztem, és onnantól kezdve meg már
50:39egyértelmű volt számomra, hogy ez nekem hivatásom is.
50:44Igen, a válaszom igen. Kitöltötte az eddigi életem
50:48nagy részét, és nagyon-nagyon sok barátság, kapcsolati háló,
50:54kapcsolatítőke, bejárhattam a félvilágot vele,
50:59tehát kislányommal számoltuk össze, hogy 33 országba tudtam eljutni,
51:04és így, 2000-ben, Szídniben, az olimpián, ott lehettem
51:09néptáncosként, tehát óriási élményeket,
51:14és óriási lehetőségeket biztosított számomra a néptánc.
51:19Szava, köszönöm szépen, hogy itt voltál.
51:22Én is nagyon szépen köszönöm a kívást.
51:39Tudjuk a továbbiakban is. Viszontlátásra!
52:09NAMASTE