00:25Köszönöm szépen!
00:32Csak mert pár napja költöztem ide is. Biztos még azért nem találkoztunk, kedves.
00:38Kedves?
00:40Mit?
00:41Hát, hogy mit, mit?
00:43Hogy a... a nevét.
00:47Susan.
00:48Susan? Ezt kitaláltam volna. Illik magához az a név.
00:52Igen, szóval az a helyzet, hogy szeretnék bemenni a lakásba.
00:55Jaj, csak itt őrült rendetlenség.
00:56Nem, saját lakásomban szeretnék bemenni, csak elvesztettem a kulcsomat, és éppen utazónk, és nem bár a taxi, és nagyon sietek.
01:06Sajnálom, Kármer, éppen csak most kezdtünk volna megismerni.
01:08De nem, nem, hogy ki kéne nyitni az ajtómat, hogy gondoltam, hogy maga kulcsa, vagy van valami kulcs, ami nyitja.
01:14A kulcs nekem?
01:15Igen, az én ajtómat. Maga kulcsa.
01:18Hankú, hát majd is...
01:21Oké, hozom.
01:22Jó, jó, várok.
01:29Hogy Tony, nem is tudja, hogy milyen kínos ez neked.
01:32Ja, kínos, miért? Én például kifejezetten örülök neki.
01:35Örül? Annak, hogy elvesztettem a kulcsomat.
01:37Persze, ha nem vesztette volna el a kulcsát, akkor most nem találkoztunk volna.
01:40Látja, milyen piszokőnző vagyok?
01:42Látom, csak nyissen ki meg, ne késem a vonatot.
01:45Jó van? Ez most passzol?
01:46Igen, jó, hitet. Mi csoda szerencsés véletlen, nem?
01:50Szerencsés, de nem nyitja. Csak passzol, de nem forog.
01:54Nem...
01:57Jó, istenem maga, maga egy tündér.
02:00Nem, én egy közönséges kis angyalka vagyok.
02:02Nem akar nekem segíteni becsomagolni?
02:04Kifejezetten utálok csomagokat, de magáért minden.
02:11Jó.
02:14Érik vagy itt, Börcs.
02:20Nem láthatom ebben a kombinében.
02:22Biztos Isten ilyen néz ki benne.
02:24Nem gondolják?
02:25Inkább segítsen gyorsan, ne csuklni.
02:30Igen.
02:38Persze most így végeztünk, most itt hagy.
02:39Igen, nem van.
02:40Kocsiban a mama, aki nagyon türelmetlen.
02:43Ja, kedves mama.
02:44Igen, most mit csodálkozik minden lánynak, lehet mamája.
02:47Igen, de ha magának nem lenne, akkor most elkísérhetném a pályaudvarra, vagy akár a világ végére is.
02:53Tehát, kedves mama.
02:54A mama az nem mindig kedves.
02:56Ne haragudjék, megkérhetném valami szokatlanra.
02:58Igen, de nem most, mert most...
02:59De csak nincs idő, és én nem szeretném, ha félre értene.
03:03Megengedi, hogy megcsókolja.
03:05Kérem, ezt hogy gondolja?
03:07Így.
03:10Igen, ez lehetetlen.
03:12Miért maga hogy gondolja?
03:17Honnan válók ezek a bőröndök?
03:20Meg a kicsoda.
03:21Itt én kérdezek, rendőrség igazolja magát.
03:25Bell-dak vagyok, Tony Bell-dak.
03:27És ki a hölgy?
03:29Menj asszonyom, ő itt lakik a házban, egyébként én is itt lakom.
03:32Érdekes, mindenki itt lakik a házban.
03:34Nem, egy nagybátyám például a folyón túl.
03:37De mit keresnek itt?
03:38Azt kérdezi, hogy kit keresünk?
03:40Mi egy veszedelmes betörőnőt keresünk, aki azzal a trükkkel dolgozik, hogy becsönget idegen lakásokba,
03:46ahol a új lakó költözött, azzal, hogy elvesztette a kulcsát.
03:50És ha gyanútlan lakó segítségével kirabolja a lakást.
03:54Mi egy nagyon fiatal, csinos, barna leányra gyanakszunk.
04:00Én is.
04:01A hölgy mióta menj asszonya magára?
04:04Most ismertem meg.
04:05Most ismertem meg a szüleit, a kedves mamát egy taxiban.
04:10Miféle taxiban?
04:11Egy nagy, fekete, fehér, kockás, nagy kockás taxiban.
04:17Hát elnézést a zavarásért, mi csak a kötelességünket teljesítettük.
04:21hogy a nyomozás szálai ebben a házban vezetnek.
04:26Ott szállok. Szállok, igen. Szállokok ezeknek azok.
04:32Maga betörő?
04:34Igen, az vagyok.
04:36Ez borzalmas, egy ilyen helyes, okos, kedves, fiatal lány.
04:41Ez is egy foglalkozás.
04:43És ha maga nem hazudik olyan ügyesen, akkor én már réglát bukom.
04:47Úgyhogy nagyon szépen köszönöm.
04:48Nincs mit. Kötelességem volt, mert szeretem.
04:51És meg fogom magát menteni.
04:53Én nagyon boldog vagyok.
04:55Én nagyon. Úgy élek, mint egy hal a vízben.
04:58Vízben? Fertőben. De majd én kinentem magát.
05:00Miért ki akarja venni a halat a vízből, hogy nehogy megfuladjon?
05:04Értse meg, maga nem hal és itt nincs víz.
05:06Majd én a helyes úttal terelem magát.
05:08A helyes út az nagyon hosszú és unalmaz.
05:10Most szépen mindent visszaviszunk, és többé nem lopunk érti.
05:13Susan, mit csinálsz ilyen sokáig?
05:14Ki ez az elmebeteg fiatal ember az ajtónk előtt?
05:18Maga nem molesztáljon.
05:19Maga kicsoda?
05:21A mama.
05:22A mama én vagyok. Takarodjék a lakásunk elő.
05:27Lakásunk?
05:29Susan, nem betörő?
05:32Bocsánatot kérek.
05:33Susan nem betörő, és a mama nem betörő, itt senki sem betörő,
05:36csak maga betörő azzal a nagy csomó álkulcssal.
05:39Csak tudnám, hol a legközelebbi tébolyta.
05:41Itt a sarkon, de ez most nem lényeges.
05:44Szóval, ha ő nem betörő...
05:45Bocsánat, lehet, hogy kicsit bolondnak fog tartani,
05:47de engedje meg, hogy megkérjem a kedves lány a kezét.
05:50Ez fantasztikus!
05:52Egy vadidegen fiatal ember rám támad a lépcsőházban,
05:56és megkéri a kezemet?
05:57A kezedet.
05:59Mondd, kislánya, mit szólsz-e?
06:00Ez nem találod fölöttébb szokatlan?
06:02Tudod, mama, úgy gondolom, hogyha már úgyis lekéstük a vonatot,
06:06akkor ezt az aranyos, kedves, bolondos fiatal embert
06:08be kéne hívni, hozzánk egy kávéra.
06:11Csak azután vigyázz, el ne lopjon valamit.
06:14Nos, sérd!
06:15Magával a világ végére is kisbetűnő.
06:22Igazolja magát!
06:25Hülyék!
06:28A kis Susan megint nagyon jól dolgozik.
06:31Mr. Baldock nyilván hevesen hudvarol neki.
06:35Susan még habozik.
06:37Aztán vagy az övé lesz, vagy valaki másik.
06:40Na, van egy fél óránk.
06:41Ez alatt nyugodtan kirámolhatjuk a fiatalember lakátság.
06:44Értéktárgya, készpénz?
06:46Itthon tartja.
06:46Akkor gyerünk!
06:49Ne az időt lopjunk!
06:51Zene
06:51Vigracih, fejlőfra ad etnyét.
06:52Szeretте, ninety műszörben!
Comments