- 2 months ago
Category
📺
TVTranscript
00:00Kedves nézőink! Önök az Irány Televízió közélet című magazin műsorát látják.
00:222025. október 22-én, szerdán reggel 7 órától.
00:27Idén is csatlakozott Miskolci helyszín az Erőművek Éjszakája programsorozathoz.
00:35Az ország legnagyobb energiáipari eseményéhez a Miskolci hőszolgáltató immár hatodik alkalommal csatlakozott,
00:41és mögöttünk már itt az első csoport meg is kezdte a látogatást ebben a kazánházban.
00:46Miért fontos Önök számára az, hogy beengedik ide ilyenkor a látogatókat?
00:51Ezt egy kiváló alkalomnak tartjuk arra, hogy a lakosság is betekintést nyerhessen olyan helyszínekre,
00:56ahova a hétköznapi életük során nem juthatnak el, felhívhatjuk a figyelmüket az energiatakorikosságra, az energiatudatosságra,
01:05azáltal, hogy megismerik, hogyan és hol kerül előállításra az a hő, amelyet az ő fűtésük és melegvíz előállításához használunk,
01:14azáltal közelebb kerülnek magához a rendszerhez, és bízunk benne, hogy innentől kezdve ők is tudatosabb fogyasztókkel válnak.
01:21Ez egy majdnem 50 éves épület, ahol most vagyunk.
01:24Így van, ez a kazánházunk még az 1970-es években létesült, azóta számos korszerűsítésen esett át az elmúlt évtizedek során.
01:34Egy szivattyúcsere program keretében megújuló korszerű frekvenciaváltóval felszerelt szivattyúkat helyeztünk el a kazánházban.
01:41A beszabályozhatóság érdekében utána következett egy automatizálási folyamat, amikor is a villamos hálózatát automatizáltuk a kazánháznak.
01:532022 óta teljesen távfelügyelten működik.
01:56Ezen kívül a nyáron is több korszerűsítést hajtottunk végre.
02:00Egyrésztről a vezetékrendszerünkön, körülbelül 60 méternyi vezetéket cseréltünk ki, és elzárókat is.
02:07És hát el kell azt is mondani, hogy nem csak itt Miskolcon, ahol ugye két helyszínen lehet betekintést nyerni most ezeknek az erőműveknek a működésébe,
02:15hanem sátoroljaói helyen a vízútját és a szennyvíztisztítás folyamatát ismerhetik meg.
02:21Sajószögeden például egy gázturbinás erőműben lehet látogatást tenni,
02:25sőt a Lászbérci víztározónál és a Tiszaújvárosi víztoronynál is a víztisztítás, illetve a vízellátás kolisztatitkait mutatják meg az érdeklődőknek.
02:34Ezen kívül pedig a Bükábrányi bányában a lignit kitermelésnek a folyamatát nézhetik meg az érdeklődők az erőművek éjszakáján.
02:46Különleges fejlesztést adtak át térségünkben, sátorolja új helyen.
02:51Egy új pumpapályát vehettek birtokba a sportolni vágyók.
02:55Azért vagyunk itt, hogy a város és a térségközössége birtokba vegye, illetve a bringások birtokba vegyék azt a pályát,
03:07amit most az elkövetkezendő percekben majd átadunk.
03:11És mint tudjuk, a rendszeres testmozgás hozzájárul az egészségünkhöz, és nagyon jó célt tud szolgálni nekünk személy szerint.
03:23És ha már bringapálya és kerékpározás, nem csak a kerékpárutak épülnek itt Zemplénben,
03:31hanem itt sátorolja új helyen, a kerékpárosoknak is egy új mozgásforma lehet jelen a mindennapjaikban,
03:41és nem csak a sátorolja új helyieknek, hanem itt a térségben élőknek.
03:46És higgyék el, hogy ez egy hatalmas ajándék itt a térségben.
03:50Az, hogy tartalmas és egészséges időtöltést tudjanak, vagy szabadidőt tudjon ajánlani a város az itt élőknek.
04:02És sátorolja új hely ismét megismételte ezt, és azért mondom azt, hogy ismét,
04:08hiszen mondhatjuk azt is, hogy sátorolja új helyen itt évtizedek óta komoly sportinfrastruktúra fejlesztés zajlott.
04:20Gondoljunk csak a városi úszada fejlesztésére, amely az úszok mellett a vízilabdázóknak is helyet ad.
04:27A Zempléni vízilabdaklub pedig nagyon sok tehetséges vízilabdást adott már a régiónak,
04:34de ilyen az új helyi jégcsarnok is, amely része a Zempléni kalandparknak,
04:41amely a szórakozás mellett a sportos életmódot kedvelőknek is egy népszerű helyszín itt sátorolja új helyi városában.
04:48És a mostani fejlesztés, és ez már a negyedik, amit így egymás után felsoroltam,
04:54a Bringa Park pedig egy újabb csábító a mozgást szeretőknek.
05:00Az egész létesítmény azt gondolom, hogy önmagáért beszél.
05:04Az Aktív Magyarország államtitkárságnak az a feladata, hogy tegyük könnyebbi az embereknek az életet.
05:09És ezt hogyan tudjuk megtenni?
05:10Úgyhogy biztosítjuk a mozgás lehetőségeit, és lehetőleg ezeket a lehetőségeket úgy biztosítjuk,
05:17hogy mindenki, aki elmegy mozogni, az úgy menjen a mozgásáról, sportolásáról haza,
05:23hogy azon gondolkodsz, hogy mikor jöhet legközelebb, mert olyan fantasztikusan érezte magát.
05:27És hogyha ezt meg tudjuk csinálni, akkor nyertügyünk van,
05:30ha nem tudjuk megcsinálni, akkor nem fogunk sikerrel járni.
05:33Élményét kell tenni a mozgást, mert ekkor van esély, hogy sikerrel járunk.
05:40És egy különösen fontosabb célcsoporta a gyerekek célcsoportja.
05:44Vannak olyan felmérések, ami szerint a gyermekeink hét-hét és fél órát töltenek naponta átlagosan a képernyő előtt.
05:52Döbbenetesen nagy szám, és ha ennyi időt töltenek a képernyő előtt,
05:55akkor nincs idő aludni, tanulni, olvasni, mozogni,
05:59és ez óriási problémát okoz a gyermekeinknek.
06:02És ez a pumpapálya, azt nem mondom, hogy mindenkit, de a gyermekeink egy részét ezzel meg tudja érinteni.
06:09Új, görög-katolikus bölcsödével gazdagodott térségünkben Szerencsvárosa.
06:17Római Katolikus Egyház, Református Egyház,
06:21a nagyobbaknak általános iskolát,
06:25Római Katolikus Középiskolát is visz.
06:28Római Katolikus Egyház, és a Református Egyház itt szerencsön,
06:35nem is olyan rég adtuk át az intézményeket,
06:39oldákat működtett, épített.
06:42És most, ezen a napon ünnepelhetjük,
06:45görög-katolikus egyháznak, püspe katyának és munkatársainak
06:49nagyszerű munkájának eredményeképpen ennek a bölcsödének az átadását.
06:5515 évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk kormányozni,
06:59és most itt csak a bölcsödékkor koncentrálok,
07:03Magyarországon egyházi kézben 9 darab bölcsöde volt.
07:099 darab.
07:10És oda 215 gyermek járt.
07:14Most pedig szerte az országban 237 egyházi bölcsöde van,
07:22és közel 4 ezer gyermek jár ezekben a bölcsödében.
07:26Fantasztikus!
07:28Köszönet keresztény egyházainknak,
07:30keresztény felekezeteinknek,
07:32hogy ezt a munkát vállalták.
07:34Ezt a közösségteremtő, építő munkát vállalták,
07:38hiszen ez nem csak a kicsi gyermekeket neveli,
07:42hanem hozzáteszen a szülőket is.
07:44A bölcsödékel kapcsolatban azért azt el kell mondani,
07:47hogy a bölcsöde sokkal több, mint egy intézmény.
07:50Ott a szülők a legféletettebb kincseiket bízzák az itt dolgozókra.
07:56És itt szeretet van, gondoskodás van.
07:58Biztos vagyok benne, hogy akik itt fognak dolgozni,
08:01a legnagyobb odafigyeléssel lesznek a gyermekeink iránt.
08:04Nem csak itt a szerencsi, meg a választókerületi bölcsödék kapcsán,
08:09az egész országban azt tapasztalom,
08:11hogy fantasztikus emberek dolgoznak a bölcsödékben.
08:14A kisgyermeknevelők tényleg olyan szeretettel vannak a gyermekeink iránt.
08:18És még szerencsel kapcsolatban csak annyi,
08:20hogy jelenleg 50 férőhelyes városi bölcsöde működik a városban,
08:26de azért azt látni kell, hogy a bölcsödei hálózatfejlesztés országosan is egy sikertörténet.
08:3232.500 darab férőhely volt összesen.
08:36Most járunk 70.000-nél.
08:38910 olyan település van ma Magyarországon,
08:41ahol nem volt bölcsöde 2010-ben, ma pedig már van.
08:46Hát azt hiszem 326 település sem volt bölcsöde,
08:49hát ez nagyon kevés.
08:50És innen jutottunk el oda, hogy most körülbelül ilyen 1240 településről beszélünk.
08:55Ez nagy előrelépés, de még így is az országos átlag a bölcsödei férőhelyek tekintetében 25 százalék.
09:04És itt szerencsen ez az 50 férőhely, ez 22 százalék volt.
09:09Tehát az országos átlag alatt volt a férőhelyek tekintetében a szerencsi férőhelyek.
09:16Ez azt jelenti, hogy a számokat nézzük,
09:18hogy a három éven aluli gyermekek esetében hány százalékuknak biztosított a férőhely.
09:24Ez nem kötelező.
09:25Ezt a szülők döntik el.
09:27Szeretnék igénybe venni?
09:28Nem.
09:28Itt a hazánkban három éves koráig a gyermeknek szülők otthon tudnak lenni a gyermekkel úgy,
09:33hogy közben kapják a családtámogatási ellátásokat.
09:37Ez a világon egyedülálló.
09:38De mégis, ha a szülők szeretnének visszamenni dolgozni,
09:41hogy vissza kell menniük dolgozni,
09:43vagy úgy gondolják, hogy eljött az a kor,
09:45hogy már szeretnék a közösségben lenni a gyermekük,
09:48legyen bölcsöde.
09:50És most ezzel a beruházással 76 bölcsödei férőhely lesz szerencsen.
09:55Ez már az országos átlag felett lesz.
09:57Most fogunk eljutni 34,5 százalékig.
10:02És azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy előrelépés.
10:05Én nagyon-nagyon örülök, hogy a Görög Katolikus Egyház ebbe belevágott.
10:08És igazából egy idézetet hagyj hozzak ide.
10:13Kalazanci Szent József ugye azt mondja,
10:15hogy ha a gyermekeket bölcsön neveljük,
10:18biztosítjuk az egész társadalom jövőjét.
10:21És azt gondolom, hogy itt szerencsen is a Görög Katolikus szemlélet,
10:26és az a plusz, ami a hittel kapcsolatos,
10:29és a gyermekeknek oda fogják tenni a mindennapokban,
10:33egészen biztosan a szerencsi családoknak is egy nagyon fontos hozzáadott érték lesz.
10:38Úgyhogy én ennek nagyon-nagyon örülök.
10:41Jelenleg is több ezer férőhely kialakítása zajlik az országban.
10:45Borsodabói-Zemplén vármegyében 2010-ben 22 településen volt bölcsöde.
10:52Hát a legnagyobb megye vagyunk, a legtöbb település itt van,
10:55tehát a 22 az rendkívül kevés.
10:58Most 124 településen van.
11:00Még most is mennünk kell előre ezen az úton,
11:04de nagyjából az egyharmadáig jutottunk el a település számot tekintve.
11:10Na ezt kell folytatni a jövőben is.
11:14Következő összeállításunk témája a heraldika.
11:18Térségünk egyik különleges kiállító helyére.
11:21Golopra látogatunk.
11:21Golopon található az ősi magyar címertár.
11:28Ez Zemplénnek egy széle, de egy gyönyörű kis település,
11:32egy 600 fős kis település.
11:33A Vajikastélyban helyeztük el 2008 májusában az ősi magyar címertár
11:39nagy részének az alapanyagait, tehát 500 címert találhatóit,
11:4418 zászlóval.
11:46Ezek egyedülállóak, hiszen tűfestéssel, arany tűfestéssel készültek.
11:51Ez egyedülálló technika az egész országban,
11:54sőt azt mondhatnánk, hogy egész Európában.
11:56És így a magyar történelmet teljes egészében átöleli.
12:00Öt terem van, és mind az öt teremben más-más tematika szerint
12:03vannak elhelyezve ezek a címerek.
12:06Tehát itt az első teremben alól állunk.
12:08Azt láthatjuk, hogy hogyan alakult ki a mai magyar állami címerünk.
12:12Egészen a kezdetektől a mai magyar állami címerik.
12:15De vannak fejedelmeknek, uralkodóknak, a saját címerei, városi, vármegyei címereink is.
12:22Ami miatt különleges, hogy ezeket szabadkézzel készítették.
12:27Szabadin és Sinkú Ilona.
12:29Ennek egy 2000 dalabos gyűjteménye van.
12:32Ebből itt 500 látható, de így is egy teljes egész keregtörténet.
12:37Ha itt valaki végignézi ezt az öt termet, ennyi volt a kastélynek a befogadó képessége.
12:43De időnként cseréljük is ezeket a képeket.
12:48Én azt tudom elmondani, hogy egyre többen látogatják.
12:52A tavasz időszakban főleg iskolásoknak.
12:54Én nagyon-nagyon szerettek diákoknak itt órát tartani,
12:58mert tényleg egy olyan tudást tudunk nekik adni,
13:00ami a történelem könyvekben nincsen meg.
13:02És úgy látom, hogy mindenkit érdekelnek, maguk a képek, hogy mit is rejtenek.
13:07Valaki ide eljön, lehet, hogy csak címereket lát, amikor ide betoppa.
13:12Amikor elkezdjük kibontani azt a címert, hogy mit jelent egy-egy oroszlán,
13:15mit jelentenek a színek, és hogyan épül fel egy címe.
13:19Az igazából olyan, mint egy képi olvasás,
13:21és a végén én azt látom, hogy tényleg mindenki megszereti,
13:24hogy egyre több a visszatérő vendégünk is.
13:26Ez egy heraldika, ez egy egész tudományág,
13:30és igazából a nemeseknek, a városoknak kifejező szimbolikája volt régebben.
13:35Tehát ha ránéztünk egy városi címerre,
13:38igazából az lehetett tudni az adott szimbolika szerint,
13:41hogy melyik város, hiába nem tudtak az adott lakosok például írni vagy olvasni.
13:46Maga a szimbolika az kifejezte például a szarvasvárosának egy szarvas címer állata.
13:51Például itt vagyunk Golopon, ami Tokajhegy alja része,
13:54tehát a mi településünknek például a szőlő, ami így meghatározó motivuma.
14:00Így a családoknak is, például levezethet, hogy miért emelkedtek nemesi rangra,
14:04miért kaptak az uralkodótól nemességet, az is kifejezi a címer,
14:09milyen hőstettet hajtottak végre, vagy a családjuk például milyen területeket szerzett meg.
14:16Ez ábrázolva van igazából a címerekben.
14:191995-ben kezdtem el települési címerek tervezésével foglalkozni,
14:25és akkor fogalmazódott meg bennem.
14:27És az országos levéltárban van egy fantasztikus pecsétgyűjtemény,
14:31és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy össze kellene gyűjteni az összes település,
14:36az érintett település pecsétnyomóit, illetve címereit.
14:39És hát akkor szembesültem vele, hogy a rendszerváltás óta eltelt pár év,
14:44mert egy öt év telt el, nagyon sok településnek nincs címere.
14:48Ez abból is fakad, hogy nem is volt címerük,
14:51hiszen 1947-ig a király adományozhatott településeknek címereket,
14:57így a szabad királyi városoknak, a mezővárosoknak és a bányavárosoknak volt címere, a falvaknak nem.
15:03Ezt változtatta meg 1990-ben egy törvény, amikor is a települések, a falvak is
15:08önállóan választhattak maguknak jelképeket,
15:12így címereket, zászlót és egyéb kiegészítőket,
15:15és ekkor kezdődött egy nagy címer tervezési hullám Magyarországon.
15:20Magyarországon kb. 3200 település van,
15:22és hát nyugodtan fogalmazhatok csúnyán, hogy boldog-boldogtalan elkezdett címer tervezni.
15:28Úgyhogy nem volt címertani heraldikai tudása az illetőknek,
15:32tehát összeültek a helyi polgármesteri hivatalba a képviselőtestület,
15:35a képviselőtestület, a helyi rajztanár, a lelkész, a pap, a polgármester,
15:40és akkor valamilyen címert választottak maguknak.
15:43Így rendkívül változatos,
15:45nagyon sok esetben sajnos heraldikailag hibás, szabálytalan,
15:49vagy történelmileg hiteltelen címerek születtek,
15:52és hát ezen kellett változtatni,
15:54és kb. a 90-es évek közepétől
15:57országszerte különböző heraldikai stúdiók elkezdtek helyes és jó címereket csinálni.
16:03Ez nagyon sokáig tartott, mert például a mi megyékben,
16:06Borsodabói-Zemplén vármegyében 2021-ben lett meg az összes településnek a címere.
16:12A Borsodabói-Zemplén vármegyei önkormányzat 2000-ben,
16:17majd 2020 környékén azoknak a kis településeknek,
16:21amelyeknek nem volt erre erőforrása,
16:23támogatást biztosított, és így lehetett megcsinálni.
16:26Az, hogy 2022-re Borsodvármegye 358 településeinek mindegyikének lett címere.
16:32Vannak még azért szabálytalan címerek,
16:35van, ahol a pecsétnyomót színezték ki, és azt használják.
16:38Ezen is próbálunk változtatni,
16:40mert az a heraldikai tudás, ami 1947-t előtt Magyarországon megvolt,
16:45és egy fantasztikus szakmai gárda,
16:46és hatalmas, tehát tényleg nemzetközi hírű heraldikusok voltak Magyarországon.
16:52Ez sajnos a szocialista érában, a szocialista időszakban elveszett,
16:56gyakorlatilag egy ilyen tiltott, megtűrt terület volt a heraldika,
17:00mint történelem segíttudomány,
17:02de 90 óta, hál' Istennek ez megváltozott,
17:05és most már büszkén mondhatjuk,
17:07hogy egyre szabályosabb, heraldikailag szabályos,
17:09történetileg hiteleszt címerek keretkeznek.
17:12Én azt szoktam mondani,
17:13hogy ez egy 800, majdnem 900 évre visszamenő hagyomány,
17:17nagyon szigorú szabályokkal,
17:19tehát a heraldika alapelve például az,
17:22hogy címer csak pajzson létezik,
17:24tehát pajzsa kell helyezni,
17:26és ráadásul szabályos pajzsa,
17:28tehát ennek a szerkesztési alapelvei is megvannak,
17:30ezeket a szabályokat nem szabad, nem illik,
17:33de inkább azt mondom, hogy nem szabad áthágni.
17:36Vannak színszabályok,
17:38csak öt színt használunk,
17:39és két fémet, tehát az aranyat, az ezüstöt,
17:42illetve öt színt.
17:43Ha ettől eltér bárki,
17:44akkor már szabálytalan a címer.
17:46Nem lehet képes labban gondolkodni,
17:49nem lehet művészkedni,
17:51mert nem egy festményt,
17:53nem egy tájképet festünk,
17:55amikor címerről beszélünk,
17:56hanem nagyon szigorú szabályok szerint
17:58is szimbólumokat kell választani.
18:00Egy település címerének a megtervezésénél,
18:03kiválasztásánál,
18:05Magyarországi Hanyományok szerint
18:06a pecsétnyomóból indulunk ki.
18:08Több száz évig használt egy település,
18:10egy falu pecsétnyomót,
18:12azon volt valamilyen szimbólum, valamilyen ábra.
18:14Ha ezt megtaláljuk,
18:16már pedig a levéltári forrásokban
18:17ezeket meg lehet találni,
18:19akkor ezt kell felhasználni
18:21egy település címerének a tervezésénél.
18:24Természetesen vannak
18:25kiegészítő motivumok,
18:28vagy kiegészítő szimbólumok.
18:30Meg kell vizsgálni, hogy van-e valamilyen
18:32természeti érték, kulturális örökség
18:34az adott településen,
18:35vagy volt-e olyan nemesi ős, nemesi család,
18:38amelyiknek a legtöbbet köszönheti
18:40egy-egy település a fejlesztése, fejlődése során,
18:42és ezekből áll össze
18:44egy komplet szimbólumrendszerbe
18:46az adott településnek
18:48a címere a későbbiekben.
18:49Szoktam mondani, hogy beszélő vagy mesélő címerek
18:52a legjobbak. Minél egyszerűbb
18:54egyébként egy címer annál szebb és annál jobb,
18:57tehát a heraldika az egyszerűségre
18:58törekszik, de
18:59ha a Miskolc környéki
19:02településeket nézzük például, akkor
19:04Arnótot tudnám kiemelni,
19:06ami a falu teljes történetét elmeséli,
19:09hiszen benne van a
19:10település címerébe az Ekevas,
19:12amely a jobbágyi
19:14közösségnek volt a pecsétnyomóján,
19:16benne van egy sas, egy kinövő
19:18sas, amely az egri
19:19káptalan birtok részeire utal,
19:22egy hullámpúja, ami a sajó közelségére,
19:24hiszen a víznek köszönhette
19:25Arnót a létrejöttét, illetve
19:28a tornasisak,
19:30a fosznányokkal a kurjális,
19:32tehát a nemesi közösségre utal,
19:34az Orromdísz pedig a Bebek családra,
19:36amely egy alapító család volt
19:38Arnót életébe.
19:39Tehát gyakorlatilag egy ilyen címeren keresztül
19:41el lehet mesélni a falu történetét is.
19:45Identitás.
19:46Szerintem ez fejezi ki a legjobban,
19:48hogy miről is szól a címer.
19:50Annak idején, 800 évvel ezelőtt
19:52a lovakkorban a családok.
19:54A családhoz tartozás.
19:55A család meg akarta mutatni,
19:57hogy neki mi a jelképe.
19:58Ma egy település, vagy egy megye,
20:01vagy egy ország címere
20:02a közös identitásra utal.
20:04Hogyha ismeri az adott település
20:06a saját címerét, és erre büszke,
20:08akkor ez egy hozzátett érték,
20:11a közösség saját értéke.
20:13Hiszen évszázadokon keresztül
20:14használtak valamilyen szimbólumot
20:16az önazonosításra,
20:18vagy az oklevelek hitelesítésére,
20:20és ezek a szimbólumok kifejezik
20:21az adott közösséghez tartozást.
20:24Tehát én a legfontosabbnak az,
20:25hogy a hagyományok ápolása,
20:27a múlt ismerés, megismerése,
20:29a múltunk felvállalása,
20:31a jelenbe ez büszkeséget is jelenthet,
20:33és a jövőbe is vezethet,
20:35és ez az identitás,
20:36ez a közösséghez való tartozás.
20:43Sok szeretettel köszöntöm
20:44az Irány Televízió közélet című
20:46magazin műsorának kedves nézőit,
20:48és hát mivel mással jelentkezhetnénk
20:50a mai adásban, mint 1956 eseményeivel.
20:55De 1956 eseményeiről,
20:58ha az országos szintet,
21:00vagy a budapesti történeteseket nézzük,
21:02akkor sokat beszélgettünk már,
21:03és szinte ezt mindenki tudja.
21:05Viszont ebben a közel fél órában,
21:08vagy negyed órában,
21:09dr. Fazekas Csabával,
21:10a Miskolci Egyetem
21:12alkalmazott társadalomtudományi intézetének
21:14oktatójával beszélgetek,
21:16és megnézzük a szűkebb pátriánkat.
21:19Tehát a Miskolci események kerülnek fókuszba.
21:22Ahogy mondtam is, és felvezettem,
21:24hogy tényleg, ha fogalmazhatok így,
21:26a Csabból is folytak már a fővárosi történetek,
21:30események.
21:31De nézzük meg azt,
21:33hogy mi vezethetett el itt Miskolcon a forradalomhoz,
21:36és mik voltak ennek a közvetlen előzményei.
21:38Jó napot kívánok, köszöntöm a kedves nézőket.
21:43Az 1956-os forradalomról,
21:46ugye az elmúlt bő 30 esztendőben már
21:49szabadon lehet beszélni,
21:51szabadon lehet kutatni,
21:52szabadon lehet értékelni az eseményeket.
21:55Talán mégis keveset beszélünk arról,
21:58hogy ez a forradalom
21:59kitörésében,
22:01október 23-án kezdődött,
22:04de keveset szoktunk arról
22:05megemlékezni,
22:07hogy azért volt ennek
22:08egy előkészítő szakasza,
22:11volt egy forradalmi helyzet Magyarországon.
22:15Ez a forradalmi helyzet
22:16nagyjából 56 tavaszán,
22:18kora nyarán már
22:19tulajdonképpen az egész országban
22:22érezhető volt.
22:24És nagyon fontosnak tartom én is,
22:25hogy ez nem Budapest forradalma volt,
22:28ami végig sugárzott az országon,
22:32hanem az egész országban
22:33volt egy olyan forradalmi helyzet,
22:35amelyben minden egyes lakóhelynek,
22:38minden egyes nagyobb városnak
22:41megvoltak a maga előkészületi fázisai,
22:45megvoltak a maga helyi történései
22:47és személyiségei.
22:49Természetesen annyi pontosítás hozzá tartozik,
22:52hogy az ország Budapestre figyel,
22:54az ország fővárosára.
22:56A vidék és a főváros között van
22:58egy nagyon intenzív kapcsolat,
23:00de nagyon fontosnak tartom,
23:03hogy Miskolcnak is megvolt a maga 56-os története,
23:08tervesen beleágyazódva az ország egészének a folyamataiba,
23:13de itt is voltak olyan személyiségek,
23:15mint amilyen az országkos egész tekintve
23:19Budapest esetében elmondhatunk.
23:23Azt tudjuk, hogy ekkor gyűjtötték össze
23:2511 pontban az egyetemisták a követeléseiket,
23:29hiszen az egyetemisták és a munkások
23:31játszották a legnagyobb szerepet a tüntetésben.
23:34Igaz-e ez?
23:36Igen, és egy kicsit visszakapcsolódnék
23:39az előzményeknek a kérdéséhez.
23:41Melyek voltak ennek a készülődő viharnak
23:45a tényezői, vagy jelei, vagy kinek a részéről
23:49mutatkozott ez az előbb említett forradalmi helyzet.
23:53Ugye a Magyar 56 kapcsán nagyon fontos,
23:58hogy melyek voltak azok a társadalmi rétegek,
24:01tényezők, amelyek a forradalmi helyzet
24:04előidézésében központi szerepet játszottak.
24:07Itt nagyon fontosat említett,
24:09hogy az egyik a diákság volt,
24:11lehet egy kicsit azt mondani,
24:12hogy hagyományosan a magyar forradalmak,
24:15szervesen kapcsolódnak az egyetemi ifjúsághoz,
24:18ugye gondoljunk csak 1848-ra,
24:23akik természetesen pozíciójuknál,
24:28műveltségüknél, életkoruknál fogva
24:31fogékonyabbak az elnyomásnak a kihívásaira,
24:37az azzal való szembeni ellenállásnak a megfogalmazására.
24:41Egy pillanatra ne is csak a diákságról beszélünk,
24:44hanem mondjuk általában az értelmiségről.
24:46Ugye 56 tavaszától beszélhetünk arról,
24:50hogy mind Budapesten, mind a nagyobb városokban
24:53az értelmiség is mozgolódik, gondolkozik,
24:57szervezkedik, amikor kicsit úgy kinyílnak a diktatúrának a szelepei,
25:03akkor élni próbál a korlátozottabb szabadságnak a lehetőségeivel.
25:09És mondok egy példát, ugye Miskolcon is beszélhetünk egy olyan
25:14típusú szerveződősről, mint ami Budapesten a Petőfi kör volt.
25:19Ugye ez a tankönyveinkben szerepel ezek az értelmiségi viták,
25:24ezek a gyűlések a budapesti értelmiség körében milyen meghatározóak voltak
25:29annak a felismerésében, hogy ez így nem mehet tovább,
25:33itt valamit változtatni kell, a diktatúra elnyomását valamilyen
25:37demokratizálással fel kell váltani. Megvoltak ennek a Miskolci párhuzamai is.
25:43Itt is volt egy értelmiségi reformkör, akik irodalmi esteket,
25:48vitaesteket tartottak. Talán szimbolikusnak is felfogható,
25:53hogy október 23-án estére Szabó Lőrincet,
25:59a város szülöttjét hívták meg egy irodalmi estre.
26:03Kicsit úgy összekapcsolódott az irodalmi élet újraindulása,
26:08fellendülő szakasza a Miskolci forradalommal.
26:12Ezt abszolút a történelem rendezte így, tehát ebben semmiféle
26:16tudatosság nem volt. Visszatérve a diákságra,
26:20Miskolc, mint ahogy a nagyobb városok és egyetemi város volt,
26:25hiszen 1949 óta működött a műszaki képzésnek egy fellegvára Magyarországon,
26:34amit ekkor már nem Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemnek neveznek,
26:39bár az 50-es években ez az elnevezése volt.
26:42Ugye ehhez még a forradalom előtt megváltoztatták.
26:45Tehát van egy egyetemi ifjúság. Ugye nagyon fontos,
26:48hogy ez az egyetemi ifjúság ezt azért telepíti ide a rendszer,
26:55a kommunista diktatúra, hogy majd a szocialista értelmiségnek,
27:00a pártállam értelmiségének lesznek a reprezentáns képviselői,
27:05és pont az ő köreikben fogalmazódik meg az ellenállásnak a gondolata.
27:10Ha ezt a 11 pontot megnézzük, ugye nagyon érdekes,
27:14hogy a Miskolc Egyetemem diákparlamentnek nevezték ezt a szerveződést,
27:20ami hát kifejezi az önszerveződésnek, az önigazgatásnak az igényét a diákság részéről.
27:28Ez egyébként már október 22-én forró hangulatú gyűlést tartott
27:32az egyetemnek a ma is létező egyes előadójában,
27:36ahol a követelések már jelentősen túllépnek mondjuk úgy a diákjóléti igényeknek,
27:45tehát nem egyszerűen az oktatás körülményeinek, színvonalának a javítását követelik a diákok,
27:52nagyon komoly kül- és belpolitikai követeléseket fogalmaznak meg.
27:57A másik nagyon fontos forradalmi tényező Miskolc esetében is,
28:02ez a nagyipari munkásság, akik szintén ugye a rendszer kedvezményezetjeinek kellett volna,
28:10hogy számítsanak, hiszen ez a hatalom ez magát munkás hatalomként,
28:15a proletariátus osztály uralmaként definiálta.
28:20De hát pont ez a nagytömegű munkásság volt az,
28:23amely bőrén érezte már ekkor ennek a rendszernek az iszonyatos hazugságait.
28:28Hát a munkások nemhogy uralkodtak ebben a rendszerben,
28:32hanem kizsákmányodként élik meg az 50-es éveket,
28:37ahol nagyon nehéz fizikai munkát végeznek,
28:39nagyon rossz szociális körülmények között laknak,
28:43és mivel egy tömegben dolgoznak, ugye ma már el kell mondani a fiatalabbaknak,
28:47hogy hát a Miskolci Diósgyőri Iparvidéken több tízezer ember dolgozott egy munkahelyen,
28:54ugye a vasgyárban, a kohászatban, különböző gépgyárakban,
29:00akik ugye szintén követeléseket fogalmaznak meg,
29:03és már ezek is túllépnek a munkásság életkörülményeinek a javításán.
29:09Bocsánat, hogy szavába vágok talán,
29:11viszont van egy nagyon fontos gondolatom ezzel kapcsolatban,
29:15és oda mennék vissza, nem tudom, hogy politikai pszichológiából,
29:18vagy szociológiából hogyan határozható meg ebből a szempontból a diákság helyzete,
29:22de miért van az, ez a 19. századi és 56-os, tehát 20. századi párhuzam,
29:29hogy megint csak a diáksáktól indult el, a másik pedig, amit most már értünk,
29:33a munkások helyzete, hogy ők a rendszer kedvezményezettjei kellett volna,
29:38hogy legyenek mégsem azok, tehát itt érthető a rebellis viselkedés,
29:42itt érthető a lázadás, viszont a diákság miért van az,
29:45hogy többször kezdeményez forradalmat,
29:47de egyébként ez a 20. század második felében például 68-nál is látható.
29:51Ez nagyon egyszerű rá a magyarázat,
29:55ugye itt egy olvasott értelmiségi rétegről beszélünk,
29:59ráadásul fiatalabb, ugye a 20-as éveik elején járó korosztályról,
30:05akik azzal annak az ígéretnek a birtokában lépnek be az egyetemek kapuin,
30:10hogy ők lesznek a, ők a jövő.
30:13Ugye a fiataloknak mindig azt szokták mondani, hogy tiétek a jövő.
30:16És amikor belépnek az egyetem kapuin és a saját bőrükön tapasztalják azt,
30:22hogy ideológiai elvárásokat kényszerítenek rá,
30:25bele akarják őket kényszeríteni egy ideológiailag meghatározott elnyomó rendszerbe.
30:32Ráadásul ezek a fiatalok jönnek is valahonnan egy családi háttérből,
30:37ahol tapasztalják azt, hogy az ideológiának az ígéretei és a hétköznapi valóság
30:43milyen éres szembenállásban van egymással.
30:48Tehát ez a fajta ráébredés a diákság esetében én úgy gondolom,
30:53hogy sokkoló élmény volt a kortársak számára.
30:58És hát ők a diákok azért jól ismerték a magyar történelmet,
31:01jól ismerték a múltnak a tanulságait, jól olvasottak, tájékozottak,
31:09és azt látják, hogy kezükbe vehetik a saját sorsuknak az irányítását.
31:14Érdekes egyébként ez a párhuzam, az 56-os forradalmárok tudatosan rá is játszanak,
31:20már bocsánat a megfogalmazásért.
31:23Ugye 1848 hagyománya, mint egy újjáéled 56 októberében,
31:28gondoljunk csak arra, hogy Pesten a BEM-szobornál is elszavalják a nemzeti dalt,
31:35Miskolcon is sor kerül ugyanerre a mozzanatra, a szimbólumoknak a tekintetében,
31:42ugye a Kossuth címert választják például a forradalmárok a jelképüknek.
31:47Tehát van egy ilyen tudatos mintakövetés 1848 kapcsán,
31:52és ennek megvannak az alapja is, vagy például, hogy pontokba szedik a követeléseiket.
31:56Ugye ez is egy ilyen hagyománynak tekinthető.
32:00Az összegző válaszom az az erre a kérdésre,
32:03hogy a diákság érzi talán a jövő iránt érzett felelősségét,
32:09az, hogy ez az ország olyan lesz, ami erre mi fogjuk csinálni,
32:12és hogyha hagyjuk, hogy idegen elnyomás kényszerítsen minket valamiféle pályára,
32:20akkor az nem a mi útunk lesz.
32:22A diákok a saját útjukat akarják járni, ezért fogalmazzák meg a diktatúrával szemben
32:28a szabadság vágyukat, a szabadság megélésének a vágyát,
32:32és azt hiszem, hogy ez a kulcs ebben a kérdésben.
32:34A munkásokat pedig látjuk, hogy miért, mert hogy itt tartott a beszélgetésünk,
32:39hogy még ma némely fiatalnak vagy néhányaknak el kell mondani,
32:42hogy milyen volt az, amikor egy munkahelyen,
32:45akár a Leninkohá, vagy akár ugye Diósgyőrben több helyszínen is,
32:51tízezrek vették fel a műszakot és tették le.
32:55Tehát itt tartottunk, de most visszaugranék oda,
32:59hogy azt is kifejtette tanár úr, hogy miért ők játszották a legnagyobb szerepet a tüntetésben,
33:06és hogy ez az állítás igaz, mert ugye ez volt a kérdésem.
33:10Igaz, Budapestre is elindultak viszont a fővárosban néhányan harcolni,
33:14viszont visszaforgították őket. Miért és hogy is történt ez?
33:19Mert hogy akartak csatlakozni a fővárosi eseményekhez?
33:23Ugye a 23-a bármennyire is volt egy előkészítő szakasz a vihar előtti csengje ennek a forradalomnak,
33:33azért a 23-a sokszerűen éri nem csak az államhatalmat, hanem tulajdonképpen a társadalmat is.
33:42Felmerül a hogyan továbbnak a kérdése.
33:45Hiszen a 23-án tömeges méretekben az ország egészében megnyilvánul ez a szabadságvágy,
33:53amiről az előbb beszélgettünk, ugye Budapesten ledöntik a Sztálin szobrot,
33:57és eldördülnek az első sortüzek, kialakul egy forradalmi helyzet,
34:02ami egy nagyfokú bizonytalanságérzettel is párosult.
34:07Nem nagyon lehetett tudni, hogy kinek a kezében van a hatalom, ki milyen következő lépésre képes.
34:17Ugye a Miskolci küldöttség az azzal az igénnyel indul el Budapestre,
34:22hogy egyrészt tájékoztatást adjanak a Budapesten lévőknek,
34:29hogy Miskolc is élés és a forradalom útjára lépett,
34:34másrészt pedig valamiféle útmutatást nyerjenek.
34:37Itt zárójelben hadd tegyek egy harmadik fontos forradalom előkészítő tényezőt,
34:44nevezetesen a pártállamnak a megrodgyanását 1956 tavaszán, nyarán.
34:51Ez a korábban tejhatalmúnak, erőszakosnak ismert és joggal ismert hatalom bizonytalanná válik.
35:01Méghozzá ennek a bizonytalanságnak látványos jele, hogy a párton belül is akadnak olyanok,
35:08akik szembe akarnak fordulni a diktatúrával, a szovjet típusú diktatúrával,
35:14elítélik a korábbi időszaknak a törvénytelenségeit és túlkapásait,
35:21kialakul egy párt ellenzék, ugye ezt saját korában is így nevezték,
35:26és ahogy Budapesten volt ennek egy emblematikus figurája Nagy Imre személyében,
35:32úgy megvolt Miskolcon is, itt a Megyei Pártbizottság első titkárát,
35:37Földvári Rudolfnak hívták, aki szintén ehhez a párt ellenzéki vonulathoz tartozott,
35:44meggyőződéses kommunistából 56 tavaszán nyarán bizonytalan náválló kérdéseket megfogalmazó,
35:54önkritikus pártvezetővé válik, és maga is a forradalom oldalára áll.
35:59Mint ahogy ezt Nagy Imre is teszi Budapesten, ugye ne felejtsük el,
36:03hogy a forradalom győzelmének egyik legfontosabb eseménye az Nagy Imre második
36:08miniszterelnöki kinevezése és hivatalba lépése volt.
36:12Ugye ez október 23-ának az egyik legfontosabb követelése volt,
36:16Nagy Imrét a kormányban, Rákosit a Dunában, ahogy skandálták a tüntetők,
36:22mert benne bízott a magyar társadalom, ízig-vérig reformkónista politikusról beszélünk,
36:28de a magyar társadalom bízott abban, hogy egy ilyen átalakulásnak az élére állhat.
36:34Nagy Imre vállalja ezt a szerepet, Miskolcon Földvári Rudolf vállalja ezt a szerepet.
36:40A kérdése visszatérve, hogy miért fordították vissza ezt a delegációt,
36:47ugye itt bizonytalanság volt abban a tekintetben is, hogy kikivel van.
36:51Mezőkövesden tartóztatják fel ezt a delegációt, ott néhány órára, majdnem egy napra
36:58fogságba is kerülnek vissza, visszatérnek Miskolcra.
37:03Nem nagyon lehetett tudni, hogy a forradalmi szervek veszik át a kezdeményezést.
37:08A megmaradó karhatalom az átáll-e a forradalom oldalára, mint tudjuk, ez bekövetkezett,
37:15ugye 56 egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyar hadsereg átáll a forradalom oldalára,
37:23de tudjuk, hogy sortüzek is dördülnek, létezik még az államvédelmi hatóság,
37:28amely pedig a forradalom vérbefolytására törekszik.
37:32Ebben a bizonytalan helyzetben úgy gondolom, hogy a saját korában érthető reakció volt az,
37:41hogy nem tudták, hogy ki hova tart és kikivel van.
37:46Az eseményeknek talán a legfontosabb következménye azonban az volt,
37:51hogy ezt már a magyar társadalom és a tüntető munkások, diákok már nem tudják elfogadni,
37:58hogy bebörtönözzenek jó szándékú diákokat,
38:02és ez vezet ahhoz, hogy a Zsolcai Kapuji rendőrkapitányság előtt tüntetésre kerül sor.
38:09A tömeg nem hiszi el, hogy nincsenek bebörtönzött foglyok a rendőrkapitányságnak az épületébe.
38:15Az itt kialakuló eszkaláció vezetett az első sortüzekhez, Miskolcon és az első halálos áldozatokhoz is.
38:23Most megtudtuk, hogy mikor vontakozott ki igazán a forradalom.
38:28Én nem is nem mondom, hogy eseménytörténetet, de hogyha a helyszínről helyszínre vándorolunk így,
38:35akkor mik voltak az első pontok, vagy mik voltak az első helyszínek,
38:41és mivé fejlődött, amikor már a tömeg ugye több tízezresre dagadt.
38:50A korábbi, korábban elhangzottakhoz egy kicsit visszacsatlakozva,
38:55talán szimbolikusnak is felfogható a forradalmárok, talán nem is tudatosan...
39:01Az egyetem gondolom.
39:02Igen, nem is tudatosan képviselték ezt a menetrendet,
39:08ugye menet közben kialakuló menetrendről beszélünk,
39:11hogy a város utcáin vonuló, jó részt a Diós-Győri gyártelepről érkező munkások,
39:18mintegy spontán indulnak el az egyetemváros felé.
39:21Miskolcnak ez a két forradalmi helyszíne összeforr tulajdonképpen egy ilyen közös tüntetésben.
39:28Ugye itt kerül sor az egyetemvárosban, ma is létező épület,
39:35ugye ez az A1-es főépület, akkor még ez volt a főépület,
39:39vagy az egyetlen főépület az egyetemnek.
39:42Itt kerül sor egy nagy gyűlésre, amely tulajdonképpen a különböző forradalmi tömegek összeolvadásának,
39:50a munkásság és a diákság követeléseinek egy akarattávaló átlényegülésének volt a helyszíne.
39:59Én úgy gondolom, hogy ebben joggal látunk valamiféle szimbólumot,
40:04és én ezt egy nagyon fontos és érdekes dolognak tartom,
40:09hogy ezek a különböző forradalmi központok összeolvadnak.
40:13Niskolcon is alakulnak új hatalmi szervek, megalakulnak a gyári központokban,
40:23ipari központokban a munkás tanácsok, ezek ugye később a spontán hatalomgyakorlásnak
40:29ilyen tipikus forradalmi intézményei, de a diákparlament is tovább tevékenykedik,
40:35megalakulnak forradalmi szervek a városban is,
40:39ugye például ezeket akkor nemzeti bizottságoknak neveztek,
40:42mind városi, mind megyei szintű nemzeti bizottságok próbálják meg konszolidálni a helyzetet,
40:49és tényleges hatalmi központokként működnek október utolsó napjaiban már mindenképpen.
40:55Hát akkor ez volt az első és nagy helyszín.
40:57Itt volt egyébként, amiről a stúdióbeszlegetés előtt váltottunk néhány szót,
41:01amikor Nagy Attila színész elszavalta.
41:03Én először úgy olvastam, hogy a szózatot aztán kikényszerítették a Nemzeti Dalt is,
41:08de teljesen mindegy több ezeres tömeg előtt szavalta ezt,
41:11és Nagy Attiláról még annyit, hogyha jól olvastam,
41:15akkor kétszeres Jászai Maridíjas színművész és rendező is.
41:19Na most, hogy folytatódott akkor a menet?
41:23Itt még egy pillanatra azért érdemes megállni, ha már szóba került.
41:27Nagy Attila is annak a példája volt, hogy Miskolcon is van egy ilyen művész értelmiség 1956-ban,
41:38akik fogékonyak a forradalomnak a követelésére.
41:44Ugye gondoljunk bele, hogy Sinkovics Imre milyen szerepet játszott a budapesti 56-os történésekben.
41:52Van nekünk egy Sinkovics Imre-nkis Nagy Attila személyében,
41:56szerintem mindenki jól érti ezt a párhuzamot,
42:00aki nem csak a nevét adja, hanem a forradalmi tömeg lelkesítésének a tevékenységében is részt vesz.
42:09A Nemzeti Dal elszavalásának megmaradt egy hangfelvétele,
42:13ez egy nagyon érdekes kordokumentum,
42:17ahol Nagy Attila az esküszünk után tartja egy kis szünetet,
42:20és hagyja, hogy a tömeg mondja, hogy esküszünk, rabok tovább, nem leszünk.
42:24Tehát a Nemzeti Dal elszavalása tökéletesen megfelelt ennek a forradalmi szituációnak.
42:31Ami pedig a későbbi esemény történetet illeti.
42:35Ugye Miskolcon is sor kerül a forradalom árnyoldalaira.
42:42A Zsolcai Kapu rendőrkapitányság előtti sortüzet már említettem,
42:48ugye ott több halálos áldozat, több sebesülés történik,
42:54ennek az eszkalációja nyomán, ugye sor kerül spontán lincselésekre is,
43:00a zenepalota előtt akkor egy szovjet hősi emlékmű állt oda,
43:05ott végeztek ki két szemét is,
43:10és sor kerül majd október végén arra,
43:14hogy a Nagy Imre kormány konszolidációs politikája is megteremje itt a gyümölcseit.
43:21Ugye a helyi szervek próbálják visszafogni a tömeg indulatait,
43:28és hogyha a sort teljesítedjük,
43:31ugye sor kerül november 4-én a szovjet csapatok bevonulására is.
43:37Miskolc esetében egyedül az egyetemvárosba kerül sor tényleges harci cselekményekre,
43:44ennek két egyetemista, és áldozatául esett a szovjetek belővésének,
43:49de tulajdonképpen itt is az ország egészének a folyamatait tapasztalhatjuk meg a mi lakóhelyünk esetében.
43:58Ugye a szovjet hadsereg november 4-i inváziója vérbe folytotta,
44:02vagy vérbe akarta folytani, ez a pontosabb megfogalmazás, a magyar forradalmat.
44:09Az akkori világ egyik leghatalmasabb, legjobban felszerelt erőszakos hadserege,
44:16katonai túlerővel kíván pontot tenni a forradalmi események végére,
44:24amelyhez persze megtalálják a megfelelő személyeket is Kádár Jánosnak a személyében.
44:31De nagyon fontos, hogy november 4-e után maradtak az ellenállásnak kisebb tüzei, gócai az országban.
44:40Miskolc is egyike volt ezeknek a helyszíneknek,
44:43ahol a tényleges hatalom november 4-e utáni hetekben, hónapokban még a munkástanács kezébe van.
44:51Ennek a leszerelése, vezetők letartóztatása és a megtorlás gépezetének a beindulása
45:00tulajdonképpen Miskolcon is lezárta a forradalomnak ezt a szakaszát,
45:06átadta a helyét a megtorlásnak, illetve később a Kádárkorban konszolidációnak nevezett folyamatra,
45:15hát ez a kifejezés azért árnyalásra szorul.
45:17De amit még fontosnak tartok ebben a folyamatban hangsúlyozni,
45:21hogy Miskolcnak is megvoltak az áldozatai, megvoltak a megtorlásnak az elszenvedői.
45:29Nagyon sokakat vettnek börtönbüntetésbe, ítélnek börtönbüntetésre,
45:34nagyon sokakat hurcolnak, meg így például Földvári Rudolfot is,
45:38aki ugye pártvezetőként áll a forradalom oldalára, majd...
45:44Meg olyan ártatlanok is, bücsánat, mi is legemesebb például.
45:46Ugye az előbb említett sortűznek az áldozata volt a rendőrkapitánság előtt.
45:55Vannak vétlen áldozata is.
45:57Hát ugye egy 13 éves kislányról beszélünk,
46:01akit magával sodornak az események, és áldozattá válik.
46:07Ennek is megvannak a fővárosi párhuzalmi, ugye gondoljunk a parlament előtti október 25-i sortűzre,
46:15ahol szintén békés tüntető tömegbe lőnek bele az áldozatások,
46:20és ugye ott is nagyon sok fiatal válik ennek az áldozatává.
46:25Tehát én úgy gondolom, hogy Miskolc 56-os története, 56 tavaszának olvadásától, a megtorlásig bezárólag
46:35leképezi az ország egészének a folyamatait.
46:39Így talán méltó az, hogy 56 kapcsán ne csak az országos folyamatokra,
46:45hanem Miskolc helyi hűseire, résztvevőire, a forradalomban résztvevők áldozatvállalására is megemlékezzünk.
46:53És hát fogunk is emlékezni, de megkerülhetetlen a kérdés, hogy mi 1956 üzenete?
47:00Én úgy gondolom, hogy van 56-nak olyan üzenete, amely mindig aktualizálható a különböző korokban.
47:10Ugye ne felejtsük el, több mint 60 esztendőt eltel 1956 óta.
47:16Közben volt egy nagyon nagy politikai rendszerváltás,
47:22amely ugye szimbolikusan Nagy Imre újratemetésével éri el tulajdonképpen a visszafordíthatatlanságnak a szintjét 89. júniusában.
47:3489. október 23-án kiáltják ki a harmadik magyar köztársaságot, nem véletlenül,
47:40hiszen a rendszerváltás tudatosan vállalja fel 56-nak az örökségét.
47:45Azt az örökséget, amelyet olyan címszavakba lehet összefoglalni, mint a szabadság iránti vágy, a demokrácia iránti vágy, a diktatúrától való elfordulásnak az igénye,
47:59ezek persze címszavakként hangzanak.
48:02Ha üzeneteket keresünk, akkor ezeket a nagy szavakat mindig a saját életünkre kell lefordítani.
48:07Ha akarunk szabadon élni, ha akarunk diktatúra nélkül élni, ha saját kezünkbe akarjuk venni a sorsunknak az irányítását,
48:17akár tudatosan, akár öntudatlanul, 56 szellemi örökösei vagyunk.
48:23Hiszen ez a forradalom egy utat mutatott, amelynek az üzenetei mindenkor aktualizálhatók,
48:28mindenkori politikai helyzetre lefordíthatók, és mindenkor az emlékezésre sarkalják azokat a magyarokat,
48:38akik fontosnak tartják a magyar történelm tanulságait.
48:43Én nem is gondolnám, hogy bármit is kell ezután még, vagy kellene ezután kérdeznem, ez egy tökéletes végszó volt.
48:49Én nagyon köszönöm dr. Fazekas Csabának, dr. Fazekas Csaba történésznek, a Miskolc Egyetem alkalmazott társadalomtudományi intézetének,
48:58oktatójának, hogy elfogadta a meghívásunkat, és hogy ezt kifejtette kicsit több, mint fél órában,
49:06és azt gondolom, hogy méltón emlékezzünk 1956-ra.
49:14Kedves nézőink! Önök az Irány Televízió közélet című magazin műsorát látták.
49:202025. október 22-én, szerdán reggel 7 órától.
49:26Tartsanak velünk a továbbiakban is!
49:28Viszontlátásra!
49:58Köszönöm!
49:59Köszönöm!
50:01Köszönöm!
50:02Köszönöm!
50:03Köszönöm!
50:04Köszönöm!
50:05Köszönöm!
50:06Köszönöm!
50:07Köszönöm!
50:08Köszönöm!
50:09Köszönöm!
50:11Köszönöm!
50:12Köszönöm!
50:13Köszönöm!
50:14Köszönöm!
50:15Köszönöm!
50:16Köszönöm!
50:17Köszönöm!
50:18Köszönöm!
50:19Köszönöm!
50:21Köszönöm!
50:23Köszönöm!
50:25Köszönöm!