- 2 days ago
Az Útközben elmeséled _ Csavargások Svábyval egy road movie elemekkel tűzdelt talkshow, amely nemcsak Magyarország tájaira kalauzolja el nézőit, de rengeteg izgalmat is tartogat: Sváby András és meghívott sztárvendége a modern technikát hátrahagyva lakóautóba ül, és egy kétnapos utazásra indulnak, ahol a kalandok mellett a baráti beszélgetéseké lesz a főszerep. A műsorvezető olyan helyekre viszi útitársait, amelyek fontos szerepet játszottak az életükben, de feladatokat is kapnak, amik kimozdítják őket a komfortzónájukból. Az estét a lakókocsiban és sátorban töltik, a vacsoráról pedig Sváby András gondoskodik. Gyönyörű tájak, őszinte pillanatok, kihívások, tábortűz, főzés, lakóautó, semmi kütyü _ ezzel várja a nézőket az Útközben elmeséled, a vendégek pedig Alföldi Róbert, Geszti Péter, Falusi Mariann, Kajdi Csaba Cyla, Lakatos László, Rubint Réka, Szabó Győző és Szilágyi Liliána lesznek
Category
🏖
TravelTranscript
00:01Mindulunk? És akkor én hova üljek?
00:02Hova ülhetek?
00:04Jó, menjünk, csapjunk bele!
00:07Király!
00:08Folyamat gombolc van a torkomba,
00:09pedig nem akartam ülni, mert menjén megkapom az emberektől, hogy na, meg én állandóan bőv a Tóth Gabi.
00:18Hol vannak a slágereid?
00:19Nem volt szponzorom, nem volt menedzsmentem, nem hívtak koncertekre.
00:23Na te várja, most akkor lekevedd, kőznünk.
00:26Igen, valahol, valahol ezt megmondjuk.
00:29Szeretem, hogyha nem alszik ki a tűz.
00:31Na, érted, mire gondolok.
00:36És mit veszítettél el?
00:38Mondtad, hogy a barátaid eltábloltak tőle?
00:40Tulajdonképpen a múltam 80%-át elveszítettem.
00:43Úgy érzem, hogy addig voltam szeretve, amíg minden nagyon jól ment.
01:02Vendégem hazánk egyik legmegosztóbb énekesnője lesz, aki annyi bántást kapott, hogy az élete akár egy zsák utcába is vezethetett volna,
01:10de szerencsére ez nem így történt.
01:12Hatalmas sikerek, nagy pofonok, kudarcok és vesztességek kísérték az életét, de ő képes volt mindvégig hű maradni önmagához.
01:21Hamarosan érkezünk Zala Halápra, ugyanis kivételesen nem az otthonában, hanem itt vesszük fel úti társamat, Tóth Gabit.
01:35Óóóó, na, babá, odanézd, mivel jöttek értem.
01:39Megyünk külülni?
01:40Hát szét jó napon kívánok!
01:42Köszönöm!
01:44Hát te is köszöntesz mindket?
01:46Szia!
01:47Szia András!
01:48Szia, Szávi András!
01:51Én is elülök!
01:52Na, úgyhogy elengedsz akkor?
01:53Igen, akkor te fogsz állapigyázni az én kis kis kubanamra.
01:56Nincs rossz érzése, semmi ugye?
01:58Hívjatok, ha bármi van!
01:59Jó!
02:00Segítsek ezt berakni?
02:01Majd hívlak!
02:02Én hát végül segítve!
02:03Ez igazi, annyira nem köszönöm kell!
02:05De gyönyörű ez a környék!
02:06Ez itt a kert!
02:07Ez valami csoda!
02:09Csobánchegy, a Gulácsihegy mellette...
02:11És számítottam rá, hogy szép helyre fogunk jönni, mert itt minden szép ezen a környéken!
02:17Az Ati-é meg az Erika-é ez a kis fogadó, úgyhogy le szoktuk lejönni, mert már ugye nekünk tapolcán
02:22nincs meg a lakás, úgyhogy ők a családunk és ő hozzájuk szoktunk lebútorozni.
02:29Na?
02:30Ő Márika otthon érzi magát, látod!
02:33Szia édesem!
02:35Én vigyázok!
02:36Szerintem én üdülök!
02:37Jól fogom magam érezni, hogy meraktad be a dáskámat?
02:40Igen, azt vettettem, hogy ide mehetek tényleg?
02:45Jaj!
02:46Ez nagyon állat!
02:48Hát ez figyelj!
02:48Ez elég fog!
02:49Jó!
02:50Szia!
02:51Akkor én itt lefekszem aludni, és akkor majd szójá, ha megérkeztünk!
02:54Nagyon kényelmes!
02:55És én ezt imádom, tehát ez nagyon jó!
02:58Itt leszünk két napig, és rengeteget fogunk beszélgetni, viszont ennek a missionnak nincsenek szabályai.
03:06Azt csinálunk, amit akarunk, és arról beszélgetünk, amiről akarunk, és jónak látjuk.
03:12Viszont van egy szabály, hogy a telefonodat elveszem.
03:16Nagyon jó!
03:18Most még utoljára ránézhetsz a telefonra, kapcsolt ki vagy halk és le, rádízom.
03:23Én csak lehalkítom.
03:25És itt feléig is.
03:28Örülök telefon nélkül lenni, nagyon szeretek.
03:30Igen?
03:30De hogy bírod?
03:31Próbáltad már?
03:32Persze.
03:32Én nagyjából telefonfüggőnek kell, ki kiáltatom magam.
03:36Jó, azért neked a munkádból kifolyólg is azért nyilván.
03:38Rá lehet kenni, de azért ez egyfajta függőség.
03:41Én elvonulok, galkotok, tudod neki, én egy csomószor elfelejtem.
03:43Van egy csomószor az, hogy hívnak, de nem veszem föl, és akkor menj nekem nagyon idegest.
03:47Van ilyen, néha!
03:53Már én hova üljek?
03:54Oda, előre beülhetek?
03:56Jó!
03:56Menjünk!
03:57Csapjunk bele!
03:58Király!
04:00Telefonok elrejtve, karcsi bekötve, Gabi is megtalálta a helyét az autóban, így nincs más hátra, mint belecsapni a kétnapos közös
04:09kalandunkba.
04:13Nagyon kisegen megfordulunk.
04:14Nagyon profittalan ezzel a nagy tapukocsival.
04:20Itt szokták mondani, hogy halápról adom.
04:24Igen.
04:25Ugye Zala halápon vagyunk, és ezt így mindig halápról jó, haláp felől mehet.
04:30Mindig ezt használják itt a helyiek így.
04:32És azért így beszélek, meg egy kicsit a tájésozás, az ugye ilyen alsan beszélek itt.
04:36Ez a Zala megye volt régen, én csébek.
04:38És akkor előjön, amikor itt vagy?
04:40Főleg, ha mamával beszélek, vagy ha mondjuk a legjobb barátnőmmel beszélek egy másfél órát, már azon kapom magam.
04:46Ha párom is csak néz, hú, van megint azt mondja, hogy átvetted.
04:50Mondom, nem átvettem, hanem mi így beszéltünk itt.
04:55Én a Mátéval nem találkoztam még korábban soha, most láttam először.
04:59Volt vagy másfél perce möge együtt voltunk, és így megpróbálok mindig egy ilyen gyors véleményt kialakítani.
05:06És én azt láttam, hogy ti nagyon harmonikusan jól vagytok. Jól látom?
05:10Igen, igen. Jó így, kicsit ilyen költőjesen megfogalmazva, de abban benne lesz minden.
05:17Jó így valakinek a karjaiban egy elsimulni, ahol megélhetem a finomságot, a nőiességem.
05:23De ő azért engem rendez azért valamit így.
05:26Pont ezt akartam kérdezni, hogy ami a másik, amit ennyi idő alatt így talán kiszúrtam,
05:33hogy azért neki van egy erős személyisége.
05:35Tehát nem az a helyzet, amikor te őt le akarod gyűrni.
05:38Nem, nagyon nem. Valahogy mi így nagyon kiegészítjük egymást, és azért, de mégis amikor jönnek az agybaim,
05:45mert azért velem nem könnyű, azért nyilván van egy erős egyénisége.
05:49Abban biztos, hogy nem könnyű veled, igen.
05:51De ő nagyon jól kezeli ezt, a hisztieimet is. Szóval, hogy ő engem leteremt egy pillanat alatt.
05:56Milyen vagy, amikor hiszti van? Csapkot? Eljönt?
05:59Nem, de... Nem?
06:02Nem vagyok ilyen amúgy. Nagyon furcsa, mert sokan azt gondolhatják rólam.
06:06És itt az, hogy kiabálsz vagy?
06:07Hangos vagyok, azt én kiabálni azt szoktam.
06:10Alapból hangosan beszélek, nem, hogy amikor kiabálok, akkor megüvőltözök is néha.
06:14Tehát, hogy ebből a családból is jövök, tehát nálunk mindenki kiabált.
06:17Én alapvetően ilyen vagyok. Tapolca!
06:20Itt vagyunk a szülővárosomban. Igen.
06:24Figyelj, ide terveztük az első programot, de hát ez ugye kihagyhatatlan helyszín a te életedben.
06:30Hát, ezen a lakótelepen nőttem fel, itt, hogyha elmegyünk ott balra, én ott nőttem fel.
06:36Ez most milyen érzés kell, mert így látni a száját?
06:38Hát, ez hihetetlen, meg olyan pici minden.
06:39Te így szerezte visszajárni az életed régi helyszíneire?
06:43Jó érzés, vagy nem ő érzés?
06:45Furcsa érzés, képzle, hogy van bennem az, hogy ha így a környéket nézem összességében,
06:50akkor azt mondom, hogy egy nagyon jó érzés, de van bennem egy kis szorongás is.
06:56Hát, ezen a fán is mennyit másztam, tehát jó ég, itt laktunk.
07:00A második emeleten volt a lakásunk, másztam.
07:04Itt már régen voltam, azért ez...
07:06Ne állok ide.
07:08Elérzékenyültem most.
07:09Helyes.
07:11Igen, igen, tudom, hogy Gabi könnyen elérzékenyül,
07:14de azt is tudom, hogy annak, aki ekkora utat járt be,
07:17aki a kis pannellakásból a csillogós show bizniszig küzdötte fel magát,
07:21egészen megrendítő, szinte hidegrázós élmény
07:25visszamenni a kezdőpontra, ahol még csak az álmok voltak.
07:31De innen indultunk.
07:33Vannak a muskátik mellette lévő erkény.
07:38Csak azon gondolkodom, hogy miért van ilyen fura érzés,
07:41mert jó, jó, nagyon szeretek itthon lenni,
07:43de vannak helyszínek, amit kicsit úgy szorongok, vagy nem szeretek,
07:47mert nem mindig jó emlékek vannak az emberben.
07:50Tehát a gyerekkor jó emlék, nem?
07:52Hogy pedig az síratja az ember ilyenkor?
07:55Egyrészt síratom, másrészt valahogy azért nehéz időszakok is voltak,
08:02itt gyerekként megélni akár az anyagi nehézségeket.
08:06Mert a padra emlékszek, nem?
08:08Emlékszem.
08:08Gyere, üljünk rá.
08:09Itt ültem először az első tini szerelmemmel,
08:11és itt fagyisztunk parancsok Zsolti.
08:15Zsolti?
08:16Igen.
08:17Olyan kicsinek tűnik, pedig olyan nagynak tűnt, amikor még itt éltünk.
08:22Felnőttként az ember visszatér a gyerekkori helyszínekre,
08:25akkor rácsorálkozik, hogy hú, eszek ekkora.
08:28Hát voltak nagyon nehéz időszakok anyagilag nekünk azért,
08:31csak apáméban ott volt az a büszkeség,
08:33hogy erről nem akarták, hogy olyan beszéljünk.
08:35Tehát, hogy így anyám még nem tudom hányféle hitelt vettek föl,
08:38hogy a megastár indulásunk is működjen,
08:41és ők azt akarták, hogy lássák az emberek,
08:44hogy nekünk tényleg mindent megadtak, ami így is volt,
08:45de ettől függetlenül sokszor hallottam mondjuk itt anyát sírni,
08:49hogy hogy lesz karácsonyi ajándék, vagy...
08:56Sokszor nem szerették apujék, ha áthívtam barátokat,
08:59mert szégyelték, hogy nem olyan a lakás,
09:01mert hogy le volt pusztulva.
09:03Úgyhogy apám a két kezével vágta ki a falat,
09:06és újította fel az egész lakást egyedül.
09:09Mindent.
09:10Ezek mind nagyon szép emléke.
09:12Szeretted ezt a panélkörnyeket, vagy nem annyira?
09:15Volt egy jó hangulata.
09:17Tehát még lejöttünk a kis szendvicsünkkel,
09:19a kis málna szörpel,
09:21és itt ezen a fán üdögéltem, ott játszottam.
09:24Hát szerintem húsz éve sétáltam ott utól.
09:29Menjük arra.
09:31Mi ez ilyen szentimentális...
09:33Ne vetsz fel, ne vetsz fel a szemüveget, nem kell.
09:36Jó.
09:37És úgy is árnyék.
09:39Úgyhogy mindig is sétáltam haza az iskolából,
09:42meg itt énekelgettem állandóan azon a kusárpályán,
09:46az volt a színpadom.
09:48De az volt a színpadon?
09:49Igen.
09:49De hogy kiálltál a közepére?
09:51Igen, kiálltam a közepére, és itt énekelgettem egyedül, igen.
09:55De hogy jött például a barakott a nyári Reni barátnőm,
09:58az egyetlen legjobb barátnőm,
09:59ő is ilyen fiús volt focizás közben.
10:01Itt fociztunk, itt ismerkedtünk meg,
10:02még ilyen 5-6 éves korunkban.
10:05És akkor még ő volt, aki aztán jött és hallgatott engem,
10:08és véleményezte, hogy énekeltem.
10:11Úgyhogy itt...
10:12Ú, de durva ez.
10:13Hát itt nem voltam 20 éve.
10:15Nagyon kevéd ezt látni.
10:17És mennyire engedted ki a hangod?
10:19Nagyon.
10:19Megmutatod?
10:20Mit énekeljek itt neked?
10:22Mondjuk azt, hogy...
10:23Fényév távolság,
10:27csak hallgatom, csak bámulom,
10:35zengő fényország,
10:37hogy láss csodát...
10:39És hallod egy picit visszhangni?
10:40Hallom.
10:41Egy életem át,
10:45nézem tisztaságát,
10:47mégsem értem.
10:50Hallom hangjait...
10:50És akkor itt nyomtam.
10:52Ezeket.
10:53Hangosan.
10:54És nagyon magabiztosan.
10:55Sokkal magabiztosabban, mint most.
10:57Nem érdekelt, hogy mit gondolnak rólam az emberek akkoriban még.
11:01És én itt nagyon elhittem, hogy világsztár vagyok.
11:04Tehát, hogy én az leszek, és engem mindenki ismer,
11:06és az éneke hangomat fogja mindenki hallgatni.
11:10És ha nem is mindenki, de azért így Magyarország és határon túli magyarok
11:16azért így elég komolyan szeretik a dalaimat, meg a hangomat.
11:20Még mindig, még ennyi viszontagságos, nehéz szikk után is meg tudtam tartani azt,
11:25hogy énekesnő vagyok.
11:27És ez jó érzés.
11:29Különben, hogyha most itt vagyunk ezen elhelyszínen,
11:32én azt mondom, és hát érzem, hogy ez mennyire fontos neked.
11:35Hogyha valakivel szeretnél találkozni, akkor ki lenne az?
11:38Az egyik a legjobb barátnőm a Nyári René,
11:40akivel nagyon keveset találkozunk, és nagyon régen láttam.
11:43Aki nekem a mindenem, akivel már gyerekként nagyon sok nehézséget értünk meg,
11:47ő is, ami ne át kellett menni az életébe.
11:49Nagyon fiatalon elvesztette az apukáját.
11:51Nekem mai napig ő az az ember, akivel ugyanúgy beszélgetek,
11:55mint mondjuk 10 éves koromban, vagy 12 éves koromban, vagy 13 évesen,
11:58amikor tínédzserek lett ő.
11:59Tehát ő tine kívánnád?
12:00Hát ő nem lenne rossz, igen, ő biztos.
12:02Ő egy csodás csajci, többet tud rólam, mint a bármai családtagom.
12:18Hát, megadj.
12:19Te mekkora kabus vagy elő, most veszélytél.
12:28Jó, itt már nagyon régi találkoztunk így.
12:30Hát, egy ideje.
12:32Én erre nem számítottam.
12:33Szia.
12:34És már bérnés.
12:36Te itthon vagy?
12:37Hát, csak most.
12:38Hozzá, hozzájöttél.
12:40Tényleg?
12:40Tényleg.
12:41Azért forgolottam, hogy kerülöttem, hogy ne láss maga Renit, hogy érkezik.
12:45Jól vizel ki, Renikém?
12:46Le vagy fogyva, te is.
12:47Jól áll nekünk a kor.
12:50Ugyan olyanok vagyunk, szerintem nem változtuk nagyon.
12:53Nem.
12:53Ugye?
12:54Mitől voltatok Reni ilyen jó barátnők, vagy mi ez az egész?
12:57Egyrészt, hogy finusak voltunk mi azért, nem?
12:59Tehát, hogy nem bírtuk ezeket az ilyen nyávogós csajokat, ugye?
13:03Mert itt is voltak olyan lányok, akik állandó keverték a kakét, tudod?
13:06Ezek a titikus...
13:08És mi egymással nagyon jóban volt.
13:09És mi egymással nagyon jóban volt.
13:10Egymás lelkitársai vagytok.
13:12Igen, mert nagyon hasonló mentalitársúak vagyunk, meg stílusban is nagyon.
13:16Neked a családban nem volt kömelelkitársad?
13:20Őszintén?
13:22Szerintem nem.
13:23Nem.
13:23Nem volt.
13:24Verese?
13:26Nem.
13:26Nagyon különbözőek vagytok.
13:29Reni volt nekem.
13:30Igen?
13:30Igen.
13:31Neki tudtam elmondani, úgyhogy nem ítélkezett, ezt mondtam pont, hogy soha nem bántott.
13:36Mindig megértő volt, mindig együttérző volt.
13:39Valahogy egymást valahogy jobban megértettük.
13:41És most már nem szoktatok beszélni, vagy ritkán?
13:44Felbeszélünk, videót szoktunk telefonozni, de ugye a Reni is dolgozik rohadt sokat, meg hát nagyon hasonló.
13:49Meg külföldön elősz.
13:50Igen.
13:51És hogy érdekes ez is, hogy az élet mindig úgy hozta, hogy valami nagyon egyforma dolgokon mentünk keresztül az életben,
13:58nem?
13:58Igen.
13:59Hát ennyi. Hú, nagyon meglepődtem most, hogy elhívtátok a Renit, és te eljött, és nagyon köszönöm.
14:05Köszönöm, hogy eljött a Reni.
14:10Beszélünk még, jó?
14:11Hívlak.
14:15Köszönöm neked, tényleg.
14:17Amellett, hogy nagyon jó látni, hogy ekkora örömet szereztem ezzel a találkozóval,
14:21kénytelen vagyok én lenni a Rozsa Ruh, aki véget vet a programnak, hiszen tovább kell mennünk.
14:28Ráadásul egy olyan helyre, ami szintén nagyon meghatározó volt Gabi életében.
14:33Igen, most elhagyjuk a panel rengeteget.
14:35Igen.
14:35És menjünk egy másik olyan helyre, ugye most az egyik ilyen szabaduló pontod az a kosárlabda pálya volt, a másik
14:44pedig az, ahol most megyünk.
14:45Szerintem nagyon könnyen kitalálod.
14:48Hát ez csak a szennyörtjeid lehet.
14:50Oda megyünk.
14:51Hát ez azért nagyon érzelmileg egy felkabaró dolog itt most, de nem számítottam én valamiért.
14:57Magam sem értem, hogy ez hogyan, de nagyon megérint.
15:01Folyamat gombóc van a torkomba, pedig nem akartam bőgni, mert megint megkapom az emberektől, hogy na, megint állandóan bőg a
15:07Tóth Gabi.
15:08Ezt szokták mondani?
15:09Igen, amiért mindig bántottak vele, hogy nem tudom, egyáltalán nem tudom ennek az egésznek, hogy mi a jelensége, mi a
15:18probléma, hogyha valaki sír.
15:20Az emberek szeretnek olyan embereket bántani, akikről érzik, hogy célba találnak.
15:27Mert akkor tovább tudják bántani, és ez rajta nagyon érezhető, hogy te egy ilyen, hogy mondjam, ilyen áldozat vagy.
15:35Pedig nem akarok az lenni, csak az igazságérzetem olyan nagy, és mindig meg akarom magam védeni, mert úgy érzem, hogy
15:41ebben a világban mindenki elmondhatja azt, hogy mit miért tesz,
15:44mindenkinek joga van kiállni magáért, de én nem állhatok ki, mert akkor magyarázkodok, áldozat leszek, és hogy ezen nagyon sokat
15:51gondolkozom, hogy hogy kell ezen változtassak,
15:53mert én látom a hibáimat, de mindig ugyanodajukodok ki, hogy önazonosnak kell maradnom, még ha megosztó vagyok is, mert hiába
16:01van egy...
16:02De nálad mi az önazonosság, az mit jelent?
16:04Hát egyrészt egy útkeresés volt, mert hát azért egy 16 éves lányként bekerültem ebbe a szakmába, és valahogy nem... tehát
16:11úgy teljesen természetes, hogy az ember így változik, megkeresi az útját.
16:15Csak ezt nálam így, tudod, annyira hirtelen felnőttem, és voltam egy ilyen énekes jelenség, hogy...
16:31a magyarkodó szentnő...
16:35Sose voltam az amúgy.
16:37Alapvetően, amik nem tudnak rólam, de én ebből a népi világból jövök.
16:41Tehát, hogy én...
16:42A Vera volt az énekes, aki Veszprémbe jár az énektanárhoz, meg én meg a táncos.
16:47Aztán, amikor Vera bekerült a Megasztárba, megborult az agyam, és én is egyből ezt az egész világot akartam meg kitörni
16:53innen ellen ellen.
16:54Erről beszélünk még, vissza szeretnék erre térni.
16:57Igen, szívesen beszélek ova.
16:58Csak egy néhány perces út van előttünk, és...
17:00Igen.
17:01És most megyünk a...
17:02A mamához.
17:03Az a túlzási azt mondjam, hogy egy nyüzsgő városból, mert egy kisvárosból, ami nem is nyüzsgő.
17:07Igen.
17:08De megyünk arra a helyre, ami neked a...
17:17A járókában a diófa alatt, egy délutáni alvásból felkeltem, akkor kitolt anya oda...
17:23Az érdekes, hogy ezt mondod.
17:24Ezekből emlékszem.
17:25Most is így elönti az a biztonságérzet a mellkasomat, ha erre a képre visszagondolok.
17:39Jövünk fölfele még.
17:40Közel vagyunk?
17:41Közel vagyunk, ott vagyunk mindjárt.
17:42Ha ott vanak a virágok már, ott vagyunk.
17:46Itt a hegyszomszédunknak a vízgyűjtő aknája.
17:51Abba estem bele, öt éves voltam.
17:53Mindig itt játszottuk, mert kerestük a békákat.
17:55Most már benőttem, meg most már le van takarva.
17:58Akkor még nem volt.
17:58Ez az itt van?
17:59Itt ez, aha.
18:01Megnézem.
18:01Igen.
18:02Ebbe fejjel lefele bele estem, és tele volt vízzel.
18:05Tehát esett egy ilyen szűkülő?
18:07Igen, és beszűkült.
18:08Ebbe igen, oda beszorult a fejem.
18:10Itt lepörgött az életem előttem.
18:11Itt nagyon sokáig voltam.
18:12Emben a Vera alig bírt kihúzni.
18:14Ő is pici volt.
18:15Jó sok időt töltöttem le.
18:16Itt te összekötöd azzal, hogy így felnőtt korban,
18:19vagy már kisfelnőttként, diákként ilyen pánikrólmaid voltak?
18:23Tehát ezt a függésben lehet ezzel?
18:25Szerinted?
18:25Biztos, hogy van köze hozzá, bár nekem a pánikom az egy másik időszaknál kezdődött.
18:31Ugye azt meséltem, hogy nekem a néptánc volt a fő profilom.
18:35Én a néptánzház közösségben nőttem föl.
18:38És ott volt egy nagyon rossz tapasztalatom, egy haláleset, amivel szembesülnöm kellett.
18:44Elveszítettél valakit?
18:45Így van, az egyik fásztársamat 17 évesen.
18:50És hát az nagyon pokoli volt.
18:54És ott próbáltunk, nagy hosszú próbafolyamatok voltak, 3-4 órás próbák.
18:58És akkor hazament a próbáról, elindult és összeezett és meghalt szívelégtelenségben.
19:07És ez engem annyira...
19:09Megviselt?
19:09Hó, nagyon megviselt és nekem utána ez a...
19:14Tehát, hogy valószínűleg azért is távolodtam el a néptánc világától, mert ehhez kapcsoltam.
19:19Mert nekem ott kezdődött a pánikbetegségem.
19:21És akkor engem az annyira traumatizált, hogy ekkora kezdtem el utána zenekarokban énekelni.
19:26Tehát neked tulajdonképpen a néptánc, vagy a népi vonal az egy visszatérés?
19:31Az egy visszatérés, igen. Igazán ez vagyok.
19:34Igen.
19:38És se kivárott téged?
19:40Szia, cunimama!
19:42Szia!
19:42Ő Gabi nagymamája, cunimama, aki egyébként nemcsak, hogy szinte az egész életét itt élte le, de ebben a házban is
19:50született.
19:51Hadd mutassam be neked, Anglás!
19:54Szókolom!
19:54Adtatok egy pozit?
19:55Igen.
19:55Szókolom!
19:57Milyen jól lézel ki, cunimama!
19:59És úgy hívja mindig a kislányom, hogy a gyöngyhajú.
20:03A gyöngyhajú mama.
20:04A gyöngyhajú láj.
20:06Én meg a gyöngyhajú láj.
20:08Leülök ide mellé.
20:09Én szorítottam cunimamának, cunimamát.
20:11Igen.
20:13Tudod, hol voltunk?
20:14Voltunk a Tapócai háznál is már.
20:16Igen.
20:16Voltatok.
20:17A mamával nekem a legszebb élményeim voltak a gyerekkoromból.
20:20Van, amikor direkt azért kijöttetek mind a ketten, hogy itt aludjunk.
20:24Igen.
20:25Együtt veled.
20:26Igen.
20:26Azt sosem ártunk kimenni, pisírni, mert még a budi volt.
20:29Ja, meg ez volt ez a szanszéd, attól is féltük.
20:32Attól is már olyan ronda voltunk.
20:36Szerintem minden nagymama egy valódi mentalista, de azért a biztonság kedvéért pár nappal ezelőtt felhívtam cunimamát,
20:43és lebeszéltem vele a madártej kérdést.
20:46Azt viszont nem árultam el, hogy van ezzel egy hátsó szándékom is.
20:51Madártej!
20:53Készült, ugye?
20:54Igen.
20:54Volt olyan is, hogy jött Fehérvárról, és akkor mondja nekem, hogy mama, Fehérváron vagyok, mire leérsz meg, csinálsz egy kis
21:03madártejet.
21:05Mindig madártejet kérek a madártól.
21:06Az azért örülök, mert a madárteje az nekem a legnagyobb kedvenc.
21:10Igen.
21:11Imádom.
21:11Megkóstol.
21:12Jaj, de jó.
21:27Szulimama, élete madártejet ettem. Nagyon finom.
21:30Igen, és most már ugye beült a cukorsuk nekem is.
21:34Szulimama, elbucsizunk.
21:35Adj egy puszikat.
21:37Szia.
21:38De keresnek még, ne abbodjál, jó?
21:40Szeretlek, köszönjük a madártejet, Szulimama.
21:43Önöket találkoztam.
21:46Szia mamája neki.
21:47Sziasztok.
21:48Szia.
21:48Jó utat.
21:55Szia.
21:55Szeretem, hogyha nem alszik ki a tűz.
21:57Na, gondolok?
21:59Na te várjál most akkor lekeved, köznő.
22:02Hol vannak a slágereit?
22:03Nem volt szponzorom, nem volt menedzsmentem, nem hívtak koncertekre.
22:07Úgy érzem, hogy addig voltam szeretve, amíg minden nagyon jól ment.
22:13Ami...
22:15Dübörgött.
22:16A Tóth Gabi.
22:17És a családom belül is voltak olyanok, akikről azt gondoltak, hogy nem voltak korrektek hozzád ebben a helyzetben?
22:49Azért nem volt rossz felnőni.
22:51Az a gondolkodom most, hogy mondtál ezt a népzene, hogy onnan jöttél és oda érkeztél, vagy oda tartasz most, hogy
23:01ebben tényleg nem volt semmiféle politikai számítás?
23:04Semmi.
23:05A Fideszes Tóth Gabi.
23:07Hát figyelj meg, akik követtek engem, azok látták, hogy én már, amikor kirobbant ez a politikai balhé, akkor én már
23:167-6 éve a népzenével foglalkoztam.
23:19De mi az, hogy politikaiban ezzel az, mint értesz?
23:22Hát ugye nekem ez ott kezdődött, amikor felkértek az eukarisztikus kongresszusra önkéntes hírnöknek, bevállaltam, és hát tudod ott nagyon sok
23:31olyan interjút készítettek velünk, ami a kongresszussal kapcsolatos volt, hogy tanulságtételek, hogy hogy jött Isten az életembe.
23:39Jó, csak erre mondják azt, hogy ez egy politikai kinyilvánítás volt.
23:44Hát mert ezt mondták, ez a kampány időszakba került, tehát ugye a következő éve voltak a választások, és úgy jött
23:48ki, mint hogyha engem felkértek volna előző évben, 2021, nem tudom, augusztusában, hogy beszéljek Istenről, meg a hitről, meg a
23:57matyó, meg a tököm tudja miről.
23:58És én akkor nagyon megijedtem ettől a nagy támadástól, ráadásul úgy, hogy egyetlen nem értek a politikához, meg azt sem
24:04tudtam, hogy ki milyen politikus vagy, mit csinál.
24:07Azt gondolom, hogy én egy tök liberális embernek tartom magamat, mindig is az voltam, mindig is az leszek, egy olyan
24:16magyarság érzéssel, amit pedig ebből hozok, amiben felnőttem.
24:21Amikor Magyarország miniszterelnöke fölkér engem himnuszt énekelni, az most látod, hogy milyen helyről jöttem, András.
24:29Tehát, hogy azért függetlenítve attól, hogy most ki milyen pártot alapít, vagy ki miben hisz, az nekem egy megtiszteltetés.
24:37Én sose gondoltam volna, hogy egyszer engem fognak ilyenre fölkérni.
24:40De neked erre tulajdonképpen ráment egy kicsit a karriered, nem?
24:47Hát, téged meg?
24:48Igen, hát mondhatni, megbélyegeztek ezzel.
24:52Csak ez akkor, hol van a nagy szeretet, meg az elszogadás?
24:55Hol vannak a slágereid?
24:57Hát, nem hívnak, nem hívtak koncertekre.
25:01Erről is annyit, hogyha nagyon nagy Fideszk egyetlenének, akkor nem az lenne, hogy 100 bulim van beírva egy évben?
25:07Akkor hol a Fidesz?
25:08De nem azért nincsenek slágereid, mert mostanában nem születtek olyan dalok, amik slágerképesek?
25:16Nem is volt dalom, ez a baj.
25:18Hát, de miért nem volt ez?
25:19Mert nem volt rá pénzem, nem volt szponzorom, nem volt menedzsmentem, nem voltak olyan emberek, nincsenek.
25:24Most keresem egyébként most, hála Istennek úgy tűnik, hogy összeáll végre egy csapat.
25:28Akkor a politika cserbehagyott?
25:30Vagy nem is volt?
25:31Szerintem nem is voltak jelen.
25:32Meghívtak rendezvényeikre, jól mutatott, jól énekel, és egyébként nem mellesleg tisztelik a művészetemet, a hangomat, és elmentem, én felléptem.
25:40Rendben, elfogadó, a politika kemény teret, mindenkinek van véleménye róla.
25:46Nehéz nem tovább menni a témában, de hamarosan ránk sötétedik, így foglalkozzunk az élet emberi oldalával, jelesül azzal, hogy hol
25:54alszunk és mikor eszünk.
25:58Nézd, Gobi, visszajöttünk.
26:00Visszajöttünk, igen.
26:01A kiinduló pontra, mert annyira szép ez a környék, hogy szerintem keresve se találnánk jobb tábor helyet.
26:09Igen.
26:09Arra gondoltam, hogy itt vadkempingezünk egyet, vagy valami olyas, milyen fél vadkempingezünk.
26:16Főzünk és ígyünk egy pohárbort.
26:18Jó.
26:20Miért csak itt le kell menni.
26:22Bevállaljuk?
26:23Ha beját csak, de segítek neked, jól?
26:25Segíts nekem, Korcsi, te itt marad.
26:27Oké, Korcsi, marad.
26:32Na.
26:34Gyere egy kicsit!
26:36Erre egy kicsit!
26:37Itt nem, már csak lefelé.
26:39Gyere!
26:43Szuper!
26:47Jól vagyok?
26:49Szuper!
26:50Mentez neked nagyon, ez így tök jó.
26:52Jó, ez így?
26:52Szuper!
26:58Ebben nekem már van gyakorlatom.
27:00Kiengedjük a penyőt, kiteszünk két széket, meg egy asztalt.
27:04Jaj, de jöjjek segíteni?
27:05És íszunk egy pohárbort.
27:06Mondjad, hogy mit hozzak.
27:08Figyelj, szerintem te addig nézd meg a hűtőben a borkészletet.
27:18Persze, mindig jól jön a segítség, de nem akarok ezzel visszaélni.
27:23Ráadásul szeretem, ha nálam a vendég lazíthat, így gyorsan munkához is látok.
27:34Na, én átöltöztem a kis hangulatba hozom itt ezt az egészet, így szedben is, hogy a szúnyogok ne menjenek be.
27:44Micsoda változás, nagyon vagány. Jól nézel ki, Gabi.
27:48Segítsek valamit?
27:49A magyaros asszony megérkezett.
27:52Figyelj, a hagyma készen van, most így felvágtam az utolsó zarabokat, icipici fokhagymát tettem bele, nem sokat, mert szerintem a
27:59pörkölt nem a fokhagymáról szól, de azért egy kicsi kell bele.
28:02De ez a lényeg.
28:03Szereted a köményt?
28:04Imádom.
28:04Ez az, mert én is azt gondolom, hogy...
28:06Figyelj, a pörkölt, ez nélkülözhetetlen.
28:12Szerenytem is.
28:12És figyelj, nem olajjal készítem, hanem magyarosan mangalicazsírral, jó?
28:17Legyen, én is mit szoktam.
28:18Jó, eddig minden stimmel, tehát amit itt látok, ahogy én is szoktam.
28:22Úgyhogy én nagyon szívesen segítek neked, amit mondasz.
28:26Figyelj, az izgasság, hogy én annyira hozzászoktam ahhoz, hogy egyedül főzök, hogy gyakorlatilag...
28:30Csücsre?
28:31Vagy tegyek rá a tűzre.
28:33Én szeretem, hogyha nem alszik ki a tűz, ha érted, mire gondolod.
28:36Ez fontos. Tegyél még rá nyugodtan két fát, és én addig összekészítem itt a dolgokat.
28:59De jó?
29:00Kész a pörkölt.
29:02Kész.
29:02Nem?
29:03Nem még nincs.
29:04Neked hogy jött ez a főzés az életedbe amúgy, vagy mikor kezdtél el így rákapni?
29:08Apám mindig főzött, és szerintem ő is azért főz, amiért én főzök, hogy egy ilyen instant azonnali siker.
29:16Figyelj, mindenki a sikert, meg a jó dolgokat hajkurászol véletében.
29:20Igen, és tökre hazadik, aki azt mondja, hogy őt ez nem érdekli.
29:24Abszolút.
29:24Tehát olyan furcsa, mert én azt, hogyha egy rendezett otthonba főtétellel várom haza a szerelmemet, az pont ugyanolyan sikerélménynek tudom
29:36megélni, mint azt, amikor mondjuk 15 ezer ember előtt énekelek a színpadon.
29:41Tehát, hogy nekem ez...
29:42Ez azért van, mert az apró siker is siker.
29:45Igen.
29:45Meg nem tudom, én szeretek így a szó nemes értelmében civil lenni.
29:50Tehát, hogy megélni azt az állapotomat, amikor nem a közéleti média személyiség, aki a színpadon van és hírhett és ünnepelt
29:59énekesnő, hanem azt, amikor...
30:00Miért nem jutottak ki a hírhest hírert?
30:03Hát, mert nehogy azt mondják rám, hogy fú, mekkorából van ez a csorgami.
30:15Miért gondolod azt, hogy neked meg kell felelni mindenkinek?
30:19Mert tulajdonképpen kiállunk a színpadra és idézőjelbe, de pucéra vetkőzünk.
30:25Mert minden létező érzésünket, életútunkat, történetünket azt oda tárjuk az emberek elé.
30:33És valahogy elvárjuk azt, hogy ezt mindenki ugyanolyan befogadással és tisztelettel vigye tovább, ahogy mi azt megéltük az életünkbe.
30:42És szerintem ez lehet az egyik ilyen oka annak, hogy az előadó művészek,
30:46vagy akik művészeti, bármilyen színész, énekes, táncos világban mozog,
30:54annak így fontos, hogy mindenki szeressen minket, mert mindenkinek adjuk azt, amit adunk.
30:59Tudod, mi az érdekes, Gabi, hogy amikor ott voltunk a szülői ház előtt a kislakótelepen,
31:08és meséltél az egész családi rendszeretekről, hogy amikor én titeket néztem,
31:17először a Verát a Megasztárba, illetve a szüleidet a nézőtéren, nagyon emlékszem rájuk.
31:25Én a vezérlőben voltam. És utána, amikor téged figyeltelek,
31:29akkor azt gondoltam, hogy nálatok harmonikusabb család nincs a földkeregségen.
31:34És akkor, amikor erről beszéltél, akkor arra döbbentem rá, hogy már megint rosszul gondoltam valamit.
31:40Tehát nem lehet egy családot távolról obszerválni.
31:44Az ő generációjuknak nem lehetett könnyű.
31:47Szerintem az összes transzgenerációs kódot, amit viszünk a felmenőinktől,
31:52azt valahogy mi vagyunk, akik már megtörtük, a mi generációnk.
31:56Nekik még tényleg az volt, hogy merjünk kicsik lenni, vagy örüljünk annak, ami van,
32:02és közben a szüleim meg belső vágyból meg érezték az indítatást arra, hogy szeretnének valami nagyobbat álmodni.
32:12És amikor ugye jött az élet a Megasztár után, mert akkor felébredtünk azért.
32:18Mert jött a kőkemény show business, ami a felejáró, hogy oda kerültünk menedzsmentekhez,
32:23hogy hány ember akart minket kihasználni.
32:25Erre nem voltunk felkészülve, és nem volt elég stabil a kapcsolat,
32:30hogy ki bírja, nem véletlenül mentek szét a szüleim is.
32:35Szóval szerintem így idézőjelbe vett általános dolog történt velük.
32:41Egy dolog bántott talán az egészben, hogy én akkor anyukámot nagyon támogattam.
32:46Ellenben ő vele, aki amikor én már hosszú küzdelmek után megfogalmazódott bennem,
32:52hogy véget vetek a kapcsolatomnak és a házasságomnak, akkor ő viszont eltűnt az életemből.
33:00Miért?
33:02Valahogy úgy éreztem, hogy ő csak akkor tud velem lenni, ha sikeres vagyok és mindenki szeret.
33:08És amikor látta, hiszen ő ott élt velünk, hogy nem működünk,
33:15és ő is folyamatosan azt mondta, hogy ebben nem maradhatok,
33:18de amikor meg megléptem, akkor pedig nem volt ott mellettem.
33:24És lehet, hogy ez azért is volt, mert én megléptem azt, amit ő igazán nem mert.
33:31De a ti kapcsolatotok miért nem működött?
33:34A Gáborral?
33:39Más nyelvet beszéltünk szerintem.
33:42Én egy nagyon más érzelmi szinteken rezonáló ember vagyok,
33:48és sor nem tudtam, azt éreztem, hogy nem tudok bejutni hozzá lelkileg.
33:51Ő neki nem adatott meg az, hogy egy édesanyja által a finomsága,
33:57szeretet az emóciók kialakuljanak.
34:00De nem lehet egy életet leélni úgy, hogy ez történt velem,
34:04hanem dolgoznunk kell magunkon, mert tovább visszük,
34:07és nem lehet az áldozata a társunk annak, hogy én minden csomagot hozok.
34:12És ezért kell elkezdeni dolgozni magunkon, de ahhoz ő is kell.
34:15És én úgy érzem, hogy talán ez volt az, amit nem tudtam,
34:19vagy nem tudott működni. Igen.
34:24És az, hogy te a Mátéval kialakult kapcsolatotokat rejtegetted a világ elől,
34:30az nem volt hiba?
34:32De, de ez nagy hiba volt. És ezért tudtott elborjánozni a plegyka,
34:37mert azzal, hogy csendben voltunk,
34:39legitimizáltuk az összes létező plegykát, amit ránk olvastak.
34:43Mármint az, hogy te megcsaltad a Gábort Mátéval.
34:48És nem erről volt szó?
34:49Nem erről volt szó.
34:50Nem a Máté miatt szakítottam a Gáborral,
34:53hanem ez adott egy lendületet, hogy kilépjek egy olyanból,
34:57amiből egyébként is kiléptem volna.
34:59Úgyhogy mindenki elítélt, mindenki mindent jobban tudott.
35:05barátok, több 10-20 évig tartó barátságok hagytak ott,
35:09és ítéltek el, hogy mit tettem a férjemmel, az ex-férjemmel,
35:14és hogy milyen egy borzasztóan rossz ember vagyok.
35:18És egy picit el is hittem, hogy én egy szörnyetek vagyok.
35:23Miközben csak szerettem volna boldog lenni.
35:31és úgy élni, hogy azt érezzem, hogy én szerethető ember vagyok.
35:37Úgyhogy én nagyon hálás vagyok végül is összességében,
35:42még ha így is alakult, hogy találtam egy társat,
35:45aki mellett azt érzem, hogy szépen bánnak velem és szeretnek.
35:51És mit veszítettél el? Mondtad, hogy a barátaid eltávolta?
35:55Tulajdonképpen a múltam 80%-át elveszítettem.
35:57A stabil hátországomat, menedzseremet, zenei embereket,
36:05a gyermekem keresztanyját, mindenkit elvitt a vállásom.
36:10Ki az, akit a legjobban sajnálsz? Nem kell nevesíteni.
36:13A fogadott apám, akivel 20 évig dolgoztam.
36:16Ő nekem, hát, nagyon nagy veszteség.
36:23És nagyon nehéz volt látni, amikor az exfériemmel együtt nyaralnak Törökországba.
36:30Úgy érzem, hogy addig voltam szeretve, amíg minden nagyon jól ment.
36:37Ami dübörgött a Tóth Gabi.
36:41Ez kivel lehet magyarázni szerinted?
36:44Hát két dolog miatt lehet szerintem.
36:47Az egyik az az, hogy nekik van igazuk.
36:52A másik pedig az, hogy nem voltak az igazi barátaid.
36:55És nem azt mondja egy barát ilyenkor bocsánat, hogy meg Gabi, hogy lehet, hogy most b****d el az életed.
37:05De annyira szeretlek és tudd, hogy mindig ott leszek melletted.
37:10Akárhogy döntesz.
37:11Ez most ugyanaz, amit te mondtál anyukádnak?
37:15Én ezt mondtam anyukámnak.
37:17És te erre vágytál volna a saját helyzetetben?
37:22Nem ez lenne a természetes, hogy a szeretteink akkor is ott vannak, hogyha hülyeséget csinálunk.
37:29És a családom belül is voltak olyanok, akikről azt gondolt, hogy nem voltak korrektek hozzád ebben a helyzetben?
37:41Mindenki.
37:42Mindenki. Talán az apukám volt, aki még szó vált velem.
37:46Tehát a Vera sem volt korrekt?
37:47Hát a Vera-val nehéz a viszonyunk azért.
37:50Tehát azért ez nem egy lányálom.
37:54Szóval, hogy mondjam, nem estek jól tőle dolgok.
37:57Tehát, hogy nem esett jól, amikor láttam, hogy fotózkodik az ex-férjemmel és kiposztolja, de velem nem vállal szerepet.
38:06Vagy amikor azt mondta, hogy a szemetet viszik be az olyan műsorokba zsűrinek, mint a megastár a mai világban.
38:15Nehéz volt nem magamra venni, hiszen én is benne vagyok.
38:18Úgyhogy nem mondta azt, hogy tisztelet a kivétel, a hugom, aki egy nagyon tehetséges és én nagyon jól ismerem és
38:23tudom, hogy mit tud.
38:24Tehát nem erősítette meg.
38:27Ezek nagyon hosszul estek, igen.
38:30Én nagyon remélem, hogy a felkovarott témák nem vették el Gabi étvágyát, ugyanis időközben elkészült a pörkölt, amivel szeretném lenyűgözni
38:38a vendégemet és persze bezsebelni a már említett instant sikert.
38:43Csak?
38:44Na, egészségünkre. Eszünk?
38:47Együnk.
38:48Ó, de jó.
38:49Én fogok neked most szedni.
38:51Igen?
38:52Még tálalasz is nekem? Nagyon jó.
38:54Köszönöm szépen.
38:55Köszönöm szépen.
38:56És, amit te nem tudtál, hogy a háttérben készült a te kedvencsez szarmacskatésztal.
39:05Szarmacskatésztal. Szereted?
39:06És tudod, miért szeretem? Mert belemegy a szaftja. Úgy tökéletes. Köszönöm. De jól néz ki.
39:14Ú, de szép.
39:16Ide készítettem neked te helyfőt.
39:17Új Isten.
39:18Szeretek monomnak is.
39:22Te mivel szereted enni amúgy, ha otthon?
39:26Figyelj, nekem ami fontos, az az uborka saráta, ami itt most nincsen.
39:30Viszont van csemmegel vagy kovászos uborka, olyat kérsz?
39:33Nekem csak a tejfő.
39:34Tejfő? Jó.
39:35Úgyhogy jó hétvágyat akkor.
39:37Jó hétvágyat.
39:38És köszönöm neked ezt a napot.
39:39Én is köszi.
39:44Sose töltöttünk ennyi időt, pedig mennyi produkcióban meg mindenben ott voltál, láttál minden reakciómat, de így még nem beszélgettünk. Hihetetlen.
39:54És ennyi év után együtt fogunk aludni.
39:57És együtt alszunk.
39:59Igyekszem nem horkolni. Most érzem, hogy nem vagyok még allergiás a parlagfűekre, meg a virágporok, meg a pollenekre, meg a
40:07nem tudom mikre.
40:08Jó, de hoztam a fődugót amúgy.
40:09De hogyha ír, akkor hoztál?
40:11Igen.
40:12Úgyhogy abba fogok aludni most, és ez a külön főkében, egy lakókocsiban én nagyon adom, úgyhogy toljuk.
40:19Jó.
40:19Toljuk.
40:20Ú, de finom lett, basszus.
40:25Nagyon finom.
40:26Most ezt kiprólházzat egy fesvérzőt.
40:42Jasszus Mária, ez micsoda?
40:45Na te Mária, most akkor lekeved? Kőzünk?
40:47Igen.
40:47De hogy elfújt a gyönyörű álmod, sose ébredd fel.
40:54Nézd, ne fej fel!
41:00Az utolsó meglepetés következik, hogy valaki jött értek.
41:25Jó reggelt!
41:26Gabika!
41:26Kész vagyok!
41:28Én reggel Ábujhegyen közlekedtem, nem voltam hangos?
41:30Én nem, mondom, földugó, én semmit nem hallottam, nem is láttalak.
41:35Nem köszönök kávét?
41:36Nem, köszönöm, nem kávézom már három éve, úgyhogy...
41:38Hozzak neked bentre már. Három éve nem kávézom?
41:40Nem, semmilyen koffein nem iszom.
41:42Figye, akkor iszom, ha terveztem neked egy nagyon jó napot, és az az ötletem, hogy nagyon gyorsan induljunk el.
41:48Jó!
41:49Szerintem jó élményekkel fogsz távozni ma, kora este.
41:53Nagyon jó! Elpakoljunk, azt mondom, menjünk?
41:55Aha.
41:56Jó. Megíted a kávédat?
41:57Há, megítom.
41:59Jó, király.
41:59Utolsó kortet nagyon megiszom.
42:00Jó.
42:01Ezt eldobjuk ide a csomagtartóba.
42:04És ahogyan terveztük, sikerült gyorsan elindulnunk.
42:07Ez most esküszon nem azért történt, mert megint hajcsár vagyok,
42:11hanem azért, mert szeretném minél hamarabb látni Gabi reakcióját,
42:15amikor megtudja, hogy milyen meglepetéssel készültem neki a mai napra.
42:20Gabi, én köszönöm, hogy tegnap így megírtál különben előttem,
42:23és szerintem jó volt az este.
42:25Nekem még kattogott a fejem éjszaka.
42:27Kattogott?
42:27Nekem is, hogy miket mondtam, meg miket nem,
42:30de igazából egy dologra jöttem rá, hogy azt vessenánk az első követ.
42:35Érted, aki még nem követett el olyan dolgokat,
42:37vagy hibázott akár az életében, vagy bármit.
42:40És szerintem sokkal emberibbé válunk azáltal,
42:43hogyha megmutatjuk az esendőségünket.
42:46Még hogyha ezzel adunk támadási felületet is,
42:48de hiszem, hogy az emberek nagy része, akik jó emberek,
42:51azok viszont meg befogadók és pozitívabban fogják megítélni azt,
42:56hogy mi történt velem, mert elmesélhetem.
42:58Meg arra is gondoltam tegnap, amikor ott voltunk a lapótelepen, Tapolcán,
43:05hogy azért az mekkora érzés lehetett neked,
43:07vagy akár a Verának, vagy nektek, meg a szüleiteknek,
43:11hogy ti a kisvárosi csajok, akik mondjuk egy kosárlabda pályán,
43:19vagy egy parkolóba engedték ki a hangjukat,
43:23egyszer csak ott voltak az arénában, és ott volt 15-20 ezer ember.
43:30Kitartottam, és hittem, hogy ez meg fog valósulni,
43:32és itt állok, és ezt megkaphattam, ez elképesztő érzés volt,
43:37tehát a Megasztárnak tényleg mindent köszönhetünk.
43:40Csillagdarra emlékszel még?
43:41Hogyne, mindegyikre.
43:43Várj még le, hogy elfújd a gyönyörű álmot,
43:48Gyere, ébredj fel!
43:52Látod úgyis vége, ha jön a reggel,
43:56sose ébredj fel!
43:59Most már nagyon izgulok, hogy hova megyünk.
44:02Most már izgulok, vagy ilyen kontrollmániás vagyok.
44:04Segítek egy kicsit! Balatonparton megyünk.
44:06Igen.
44:08Én úgy tudom, hogy valami olyat fogunk csinálni együtt,
44:15ami neked egy ilyen kis bakansi listádon rajta van,
44:19lehet, hogy nem a főn.
44:20Jó, ide izgít!
44:23És Balaton!
44:24Jó!
44:26Akkor innentől jó lehet, csak ne kelljen fölmennem magasra.
44:29Nem bírod a magasot?
44:30Nem bírom.
44:32Jó, ezt tíz teredet adjuk.
44:34Jó!
44:34Nem lesz magas.
44:36Nagyon izgi.
44:37Magas, tényleg nem lesz, de egyelőre fogalmam sincs,
44:41hogy mit fog hozzá szólni.
44:42Szerencsére már nem kell sokat várni, hogy ez kiderüljön,
44:45ugyanis pillanatokon belül a célennyeresbe fordulunk.
44:49Erre megy?
44:51Ú, de izgalmas ez.
44:53Vagányság kell hozzá.
44:54Vagányság kell?
44:55Aha.
44:56Ajaj, nem tudom, mennyire vagyok vagány.
44:58Majd most kiderül.
45:00Ami ott anyja vagyok, beszari lettem.
45:02Igen?
45:02Igen.
45:06Igen.
45:06És valakit keresünk itt?
45:08Igen, én is keresem.
45:09Ferintem ott van ő.
45:12Jesszus Mária, nagyon tekintélyparancsoló a külleme.
45:16És mik vannak mellette?
45:17Nézd csak.
45:18Ez valami kis szerkentyű?
45:20Ez egy szerkentyű?
45:21Helló!
45:22Jesszus Mária, ez micsoda?
45:25De itt nem jössz rá?
45:26Nem.
45:28Juri Sánzsor.
45:29Nem jövök rám.
45:30Szia, Juri Sánzsor.
45:31Szia, Juri Sánzsor.
45:31Szia, Juri Sánzsor.
45:32Ő micsoda?
45:33Ez egy elektromoszövbeszka.
45:35Ezzel fogsz vendig azit?
45:37Jetboard.
45:38De nem volt benne a bakacsristás álmaidban, hogy kipróbáljál egy ilyet?
45:41Amúgy, amúgy ne. És mik ezek a fegyverek?
45:45Hát figyeljenékű nehéz lesz menned, mert ezzel irányítasz majd.
45:48Igen?
45:49Ez egy bluetooth-os távirányító, ezzel adod majd neki a gázt.
45:53Tehát 70-75 km per óra.
45:55Ez tud menni annyit?
45:56Ne vicce.
45:57Ez a világ leggyorsabb, a legfontosabb eszkája.
46:00Úristen de király! De te is jössz.
46:02Én is kipróbálok, persze.
46:04Te állad!
46:05Na te várjál, most akkor lekevedkőznünk.
46:08Igen, valahol, valahol lesz megvonni.
46:12Gyors áttöltözés és egy kis száraz edzés után végre vízre szállunk,
46:17hogy megmutassuk, hogy ki a legény a gáton helyesebben a tóban.
46:21Izgulsz?
46:22Picit igen, de amúgy olyan kellemes druk van bennem.
46:26Ez nem úgy néz ki, mint valami életveszélyes járgány lennem.
46:29Nem.
46:30Úgy megbízok benne, hogy ezt túléljük biztosan.
46:33Megbízom még olyanra tettem.
46:35Ha már nagyon érzed és nagyon jó, akkor gyere vissza hozzám,
46:39és akkor egy jelenlősök össze hozzám, jó?
46:42Jó.
46:43Jó.
46:44És akkor?
46:47Érzed, hogy ezért érdemes vállni, akkor megérdeztek elkapaszkodni.
46:55Oké.
46:56Gyere, kacsi, akkor mi megérdezünk.
46:59És a lábaim a háttól hogyan érdemesí?
47:03Föl kell érdepelni, Gabi.
47:07Húzzad.
47:09Húzz meg, Gabi!
47:12Nem irányíthatok!
47:14Ne hozzák sebesség!
47:16Segítség! Segítség!
47:18Húzzat, húzzat! Nyomd a pisztolyt!
47:24Térde, fejt fel!
47:40Kac, és ki akarja próbálni!
47:42Nagyon jó!
47:42Ezt ki kell próbálnod, Andris!
47:44Á, imádtam!
47:46Úristen, nagyon állat!
47:48És eljövök?
47:49Igen!
47:51Marja, leszállok róla, mert...
47:52Hú, ez azért adrenalin hatás, ilyen sebességgyel a vizán!
47:56Imádom!
47:59Na most megnyomtam telibe!
48:01Hú, halott, nagyon fölmegy az eleje!
48:04Zseni!
48:07Ha, ha, ha!
48:11Ha!
48:15Haddának, deondrís!
48:20Hát, dió, né, állat!
48:26Ah!
48:32Taná, állat!
48:33Ó, láttan!
48:34Mert a basszan menni.
48:42Ilyen, hogy majd térben nyomja.
48:47Azta!
48:49Mert az élet az úr,
48:53lelkünk szárnyaló.
48:57És igen, lehet, hogy jobban élveztem, mint Gabi,
49:01és igen, lehet, hogy hozzám is kellett volna egy hajcsár,
49:03aki kiparancsol a vízből.
49:05Hoppá!
49:06Megyünk érted, András!
49:09Karcsi vagy! Gyere szíve!
49:11De nagyon nehezen dolgoztam fel,
49:13hogy nem sikerült azonnal felállni a deszkán.
49:17Én biztos, hogy visszatérek majd, mint egy terminátor,
49:20de előtte muszáj kicsit pihenni,
49:21és persze lassan búcsút venni Gabitól.
49:31Ott van a pát, Farel!
49:45Mi vége ennek a két napnak?
49:47Komoly volt azért, mentünk sokat.
49:49Sokat?
49:50Sok minden történt,
49:51sok mindenről beszéltünk,
49:52de legalább volt alkalmunk,
49:53mert hihetetlen, hogy már 21 éve ismerjük egymást,
49:57de még úgy igazán nem tudtunk úgy beszélgetni.
49:59Ismerősök voltunk, de ennél tovább nem mentek,
50:03és azt én azt mondom, hogy két nap után,
50:05hogy tök jól éreztem magam vele.
50:06Na, örülök én is vele.
50:08És tízszerűen végezzük, jó?
50:13Igen?
50:16Fasírtó szendó, nézd, karetsz,
50:19fasírtó szendó.
50:21Ez neki is nagyon történt.
50:22Köszönöm, és úgy, ahogy kell.
50:24Ó, igen, úgy megszikkadva, ez a jó.
50:27Kézzel kell csapodni?
50:28Hogyne?
50:29Hát az anélkül nem lehet.
50:31Oda, aha, úgy, tökélete.
50:34És akkor ennyit, hogy ne folyam ki.
50:36Ó, ez nagyon balaton.
50:39Nyem, nyem.
50:40Szia, Gamika, köszönöm neked.
50:42És van különben még egy meglepetés.
50:44Tényleg?
50:45Előtte visszakopod a telefonodat,
50:47és utána mutatom a legutolsóan.
50:48Ó, nem is hiányzott.
50:49Nem hiányzott?
50:50Nem.
50:55És az utolsó meglepetés következik,
50:58hogy valaki jött érted.
51:02Babája!
51:03Na, hát sziasztok!
51:04Hogy ilyen jót, stár!
51:05Jó dolgot ott van, sziasztok, acsi!
51:08Még nem szültünk össze.
51:09Lába, lába, lába!
51:09Igen.
51:10Szia!
51:11Lába, lába, lába!
51:12Szia!
51:12Szia!
51:12Szia, lába, lába!
51:13Szia!
51:14Nézd ki, sajátítod!
51:15Szia!
51:16Jó, itt vagyunk, már hétöd a szembiccshez nyújtadóan.
51:18Ez volt a...
51:19Nem, nem, most nem kérek, köszönöm szépen.
51:20Ez az Epi Balatoni menü így, ahogy van.
51:23Tényleg.
51:24Uh-huh.
51:24Tényleg emlékszem én is ezekre a fesírtós szembiccshez.
51:27Na, akkor ezt kóstod, ezt viszont így áll belőle.
51:31Málatször.
51:32Úgy mitod, Gami nélkül egy napig?
51:33Hányjában!
51:34Egy éjszakát?
51:36Nehezen.
51:36Két nap.
51:41De nagyon sok meglepetés volt, mert mesélek.
51:44Volt itt minden, teljesen visszarepültem az időbe.
51:48Rengeteget lelkésztünk, volt rólad is sok szó.
51:50Csak jókat hallottam rólad.
51:52És elengedlek titeket.
51:54Nagyon köszönöm neked még egyszer, fölállok én is innen.
51:57Egyek vizás vagyok egy kicsit.
51:58Nem baj, nagyon jól éreztem magam vele, és köszönöm neked ezt a sok meglepetést, meg élményt.
52:03Úgyhogy remélem, hogy még visszahálltad.
52:06Remélem, hogy jól éreztetek.
52:07Meg majd akkor találkozunk valamikor, már közel lakunk egymáshoz.
52:11Robi, várj egy kicsit.
52:12Polaroid, Fató.
52:13Igazi polaroid.
52:14Jó.
52:16És akkor ez a tiéd.
52:18Nagyon puszi.
52:19Nagyon köszönöm mindent.
52:21Hazavissza?
52:22Hazavissza.
52:22Jó.
52:23Jó.
52:24Jó.
52:24Puszi, sziasztok.
52:25Puszi, sziasztok.
52:27Sziasztok.
52:27Szia, Karcsi.
52:29Sziasztok.
52:31Jere, Karcsikám.
52:34Átöltözöm, és mi is indulunk haza, jó?
52:38Ilyen lesz megesszük közösen.
52:41Gabiról voltak előzetes gondolataim, ezek többnyire beigazolódtak.
52:45Nem könnyű ember, szinte betegesen vágyódik az elismerésre, a kedvességre, a sikerre,
52:50és ha ezt nem kapja meg, akkor könnyen kétségbe esik.
52:54Időnként felesleges konfliktusokat vállalad, mivel szintén beleroppan.
52:59Vajon szeretsz szenvedni?
53:00Vagy ilyen temperamentumhoz minden esetben ez a sors jár?
53:04Egyszer majd kibeszéljük talán.
53:07Minden esetre én drukkolok neki.
53:18Iszenem, de jó.
53:20Hát ez jó.
53:24Szia, anyukám!
53:25Ez az kis fiam.
53:26Szia, beengedsz?
53:28Nem tudom.
53:29Beengedj már be?
53:30A mocire emlékszem, és azt is, amivel elhagytuk, vagy volt vele valami baj?
53:33Szátékosan elhagytuk.
53:35Azt a gonoszságot.
53:37Szerintem ez iszonyatos menőség.
53:40Oh, Meri!
53:44Szevasztok!
53:46De jó!
53:47Ugye a vesztességek feldolgozásához ez kell, hogy az ember így visszamenjen a gyerekkorának a helyszínén.
53:55Azért ez jó, azt kikám.
53:58Én már egyszer próbáltam minden bejönni, de nem tudtam bejönni.
54:08Azért lefogodásához ez kell, hogy a gyerekkorának a helyszínén.
54:11NAMASTE
Comments