00:00Üdvözlöm az Euronews nézői tasbót, Beatrix vagyok.
00:12Ukrajna-Európai Uniós csatlakozási kérelmével kapcsolatban sok vita, kérdés, kritika merült föl.
00:19Így jutott teszünk be a kérdés, hogy bajó milyen volt anno 2004-ben a hangulat Magyarország uniós csatlakozásával kapcsolatban.
00:26Erről kérdezzük, Balázs Pétert volt külügyminisztert, a CEU professzorát, aki egyben Magyarország első uniós biztosa is volt.
00:34Köszönöm, hogy elfogadta az interjú kérdésünket.
00:38Emlékezzünk kicsit vissza akkor, hogy anno milyen volt a hangulat, hogyan fogadták a keleti blokk országait, a nyugat-európai országok?
00:47Fantasztikus eufória volt itthon, nagyon örültünk ez a beérkezés öröme.
00:52Én kim voltam a hősök terén 2004. április 30-án, ugye másnap lépett életbe a magyar tagság,
01:02és vártuk az éfért, mint szilveszterkor, mikor elütötte a 12-t, akkor mi EU tagok lettünk,
01:08én pedig abban a pillanatban uniós biztos lettem.
01:13Nagyon kedvező volt a konstelláció, mert hátszéllel érkeztünk az unióba.
01:19Magyarországon óriási többség akarta, és örült neki.
01:25Az Európai Unió nyitott volt, és fogadta akkor a tíz új tagállamot,
01:30és nem volt semmilyen egyéb hatalom, nagy ország, amelyik ellenezte volna.
01:36Ha ezt összehasonlítjuk Ukrajnával, bizony ott az ország többsége akarja,
01:43de már az EU-n belül nem csak fanyalgást hallunk, hanem kifejezetten gonosz ellenséges megjegyzéseket.
01:50Nem tudom, mit szóltunk volna mi, hogyha mi ránk valaki ezt mondja,
01:54annak idején, hogy nincs sájuk szükség, meg csak a bajt hozzák ránk.
01:58És nem volt nekünk, nem volt ellenzők Ukrajná esetében,
02:04vagy mások esetében is ott van Oroszország.
02:06Magyarországgal kapcsolatban, vagy akár a keleti blokkországaival kapcsolatban,
02:11úgy általában azért merültek föl aggályok.
02:14Mik voltak ezek az aggályok, ami miatt egy kicsit esetleg kérdéses lehetett,
02:19hogy mennyire jó ez a csatlakozás, vagy bővítés?
02:21Hát ez egyik a munkaerő bebocsátás az Európai Unióban.
02:24Ennek fő célpontja Lengyelország volt, és jelképe a lengyel vízvezeték szerelő.
02:30Nyugaton elterjedtek olyan gyanúk, vagy félelmek,
02:36hogy majd elárasztják az Európai Uniót a lengyel vízvezeték szerelők.
02:40Természetesen ez nem következett be.
02:43És volt egy kevésbé ismert, de elég súlyos probléma,
02:48hogy fölvettünk egy megszállt országot, Ciprust.
02:53Ciprus északi részét Törökország a mai napig megszállva tartja,
02:57senki nem ismerte el az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot Törökországon kívül.
03:03Mégis fölvettük görög nyomása, mert a görögök azt mondták,
03:06ha Ciprus nincs, akkor ők semmihez nem járulnak hozzá.
03:09Csatlakozási tárgyalások körül van esetleg olyan kulisszatitok,
03:13olyan háttértárgyalás beszélgetés, amiről lehet mesélni, amit megosztana velünk?
03:19Magyarország esetében a csatlakozási tárgyalások majdnem meghiúsultak.
03:24A magyarországi gépkocsi iparnak nyújtott támogatásokon.
03:29Örököltünk egy helyzetet, ahol minden egyes márkának más és más kedvezményeket nyújtott a magyar kormány,
03:39és akkor az Európai Bizottság azt követelte, hogy ezeket egységesítsük, és visszamenőleg alkalmazzuk.
03:46Na most visszamenőleges jogot elképzelni nem szabad, csak előre szabad jogot alkotni.
03:52És volt egy pillanat, amikor egy nagyon szűk körben tárgyaltunk az Európai Biztossal.
04:00Ott volt Megyesi Péter miniszterelnök, Juhász Endre fő tárgyaló, és én, aki akkor Európai Ügyi Államtitkár voltam a külügyben.
04:08Mindössze hárman, és akkor Megyesi Péter azt mondta, hogy hát ha ezt követelik, akkor megszakítjuk a tárgyalást.
04:15Ez bizony majdnem bekövetkezett, és akkor az Unió azt mondta, hogy na jó, nem ragaszkodunk a visszamenőleges alkalmazáshoz,
04:24majd a belépés napjától kérjük szépen egységesíteni a követelményeket.
04:30Egy másik történet, ugye amikor, ugye kérdés, hogy hogyan fogadtak.
04:35Nagyon jól fogadtak, és egy igen jellemző kérdés volt, néhány hónapja már bent voltunk,
04:44amikor az egyik nagy EU tagállam képviselője, egy kollega megkérdezett,
04:52elég kedvesek voltunk hozzátok, amikor beléptetek?
04:57És hát azt mondtam, hogy nagyon.
05:00Azt mondta, mert mi nagyon kedvesek akartunk lenni.
05:02És ez tényleg így volt, hogy a lehető legpozitívabban fogadtak,
05:07és az első pillanattól kezdve azt éreztük, hogy egyenjogúak vagyunk.
05:11Geopolitikai, geostratégiai szempontok mennyire számítanak?
05:16Nagyon számítottak.
05:17Ugye az uniónak hagyományos technikája, hogy nem egyenként veszi fel az országokat,
05:22hanem megpróbált csoportokat fölvenni, mert akkor egy menetben letudható egy csomó dolog,
05:28nem kell állandóan mondjuk átépíteni a tolmácsfülkéket, vagy az ászlórendet módosítani.
05:36A mi esetünkben az unió nagyon határozottan törekedett a nagy bővítése.
05:41Minél több országot fölvenni egyszerre, 12-ten indultunk,
05:46abból ketten nem bírták az ütemet, ez Románia és Bulgária.
05:50Ők egy kicsit később, 2007-ben csatlakoztak,
05:54de az összes többi esetében az unió terelt össze minket.
05:58Mi egy picit vesztesei voltunk ennek, mert várakoznunk kellett, amíg mindenki felzárkózi.
06:06Kicsit visszakanyarodva Ukrajnára, előfordult olyan az Európai Unió történetében,
06:11hogy egy tagország egy kampányt építsen egy másik ország tagsága ellen,
06:18mint amit most Magyarországon látunk.
06:21Ilyen nem volt.
06:22Az, hogy valaki eleve elutasítson egy jelentkezőt, holott annak megvan a maga útja,
06:28és számos próbán kell keresztül esni, ráadásul ez egy borzasztó hosszú időszak.
06:34Tehát amíg egy jelentkezőből tényleg tag lesz, addig legalább egy évtized eltelik.
06:40Ugye Németország ebben az időben már túl volt az újraegyesítésen,
06:45jelentős tapasztalattal bírt azon a téren, hogy milyen, amikor egy fejletlenebb,
06:50elmaradottabb, szegényebb keleti ország csatlakozik a fejlettebb nyugathoz.
06:55Ugye gondolk itt az NDK-NSK-ra.
06:58És mégis így támogatta a bővítést a kelet-európai országokkal.
07:05Miért érte meg az EU-nak fölvenni a fejletlenebb országokat?
07:12Milyen gazdasági hatásai voltak ennek?
07:15Hát ugye Németország valóban a sajátből én megtapasztalta,
07:18hogy mit jelent a kétfajta rendszerből egyet építeni,
07:22tehát a keleti országrészt beintegrálni.
07:28Nos, hogyha megnézzük azokat a tanulmányokat, elég sok készült,
07:34hogy mik lesznek a hatásai a keleti bővítésnek,
07:38tulajdonképpen az EU könnyedén el tudta viselni ezeket.
07:42Mert sokkal gazdagabból, sokkal jobban felkészült, sokkal versenyképesebb,
07:48tehát nem okozott igazi nagy gondot, a költségvetést sem terhelte meg olyan mértékben,
07:56mint ahogy a további bővítések sem terhelnék meg,
08:00sem a nyugat-balkán fölvétele, sem ukrajna fölvétele.
08:04Nem ez volt a fő probléma, ezt ellensúlyozta a politikai akarat,
08:12az, hogy egyesítsük a kontinenst, az, hogy fogadjuk be azokat a testvéreket,
08:17testvéreket, unokatestvéreket, akik más rendszerben voltak kénytelenek élni,
08:24és tulajdonképpen ez a politikai akarat Németországban volt talán a legerősebb,
08:31mert ők tudták, mit jelent az egyesítés.
08:34Magyarországnak is Németország volt a legerősebb támogatója.
08:38Egyrészt új piacokat nyert vele Nyugat-Európa, amit ki is használtak,
08:44ugye megjelentek a nyugati termékek, másrészt beruházási piacot leltek a közvetlen közelükben,
08:53jól képzett munkaerővel, lám, ugye Német autóipar például percek alatt települt ki Magyarországra,
09:01Szlovákiába és máshova.
09:03És a másik a biztonsági meggondolás volt, hogy egy új biztonsági sáv képződik az Unió keleti részén,
09:13amely növeli a kontinens biztonságát.
09:18Ráadásul ugye a Szovjetunió darabokra esve a földön hevelt,
09:22Oroszország sem tápászkodott még föl akkor,
09:25és volt egy ilyen területfoglalási indíték is,
09:29hogy a nyugati rendszert, a nyugati szövetséget,
09:33mögötte a NATO biztonságpolitikai ernyőjével terjesszük ki minél tovább,
09:40még mielőtt Oroszország ezt valamilyen módon megpróbálná akadályozni.
09:45Kicsit a jelenre visszakanyarodva,
09:47hogy ön szerint, hogyha az Európai Unió továbbővül,
09:50akár a Balkánnal, akár Ukrajnával nagyobb lesz a területe,
09:56több tagország, több kultúra gyűlik össze,
10:00egyesül, mégis újra erősé válhat,
10:03vagy mégis erősebb lehet így, minél nagyobb,
10:06annál erősebb lehet?
10:08Hát a kérdés nagyon jó, mert ugye kérdés olyan nagyobb az erősebbet is jelent-e,
10:14több szereplő lesz, de ezt a változást mi hoztuk az Unióba.
10:18Mert mi velünk lett 15-ből 25 tagú annak idején, 2004-ben,
10:23aztán később még tovább nőtt, ugye 28, majd az angolok kiréptek.
10:30Nos, itt a gazdasági erő kétségkívül nő,
10:35minden, ami hálózatos struktúra,
10:37tehát például közlekedés, környezetvédelem,
10:40sokkal jobban tud működni egy tágabb térben,
10:44sőt, ez még tovább is terjeszthető a szomszédokra.
10:47Ami gondot okoz, azok az intézmények.
10:50Ugye az intézmények tekintetében nagyon erős a tagállamok jelenléte,
10:56például az Európai Bizottságban, egy ország, egy biztos.
10:59Na most régen túlléptünk már azon a határon, ameddig ez alkalmazható.
11:04És nagyon gyakoriak a tanács olyan ülése,
11:10ahol minden tagállam jelen van.
11:11Egy ilyen méretű szervezetben már réges-rég úgy kellett volna struktúrálni,
11:17ahogy egy jól működő, mondjuk részvénytársaságnál,
11:20hogy van egy közgyűlés, ahol mindenki, minden tulajdonos jelen van,
11:24és van egy igazgató tanács, amelyik a közgyűlés iránymutatása alapján intézi a dolgokat.
11:31Tehát egyébként egy intézményi átalakítással újra erős lehetne az unió,
11:37vagy úgy lehetne igazán erős.
11:39Akkor erős, ha egyet akar, és ezt nagyon határozottan képviseli.
11:44Nagyon szépen köszönöm, hogy velünk tartott.
Comments