Ami egyszer kikerül az internetre, azt nem lehet onnan eltüntetni – így szólt egészen a közelmúltig a vonatkozó bölcsesség. Hogy ez ma már ebben a formában nem igaz, azt nem kis részben Mario Costeja Gonzaleznek köszönhetjük. Az ő esete alapozta meg az úgynevezett elfeledtetés jogát.
Marionak az volt a baja, hogy valahányszor rákeresett a saját nevére az interneten, az egy 90-es években történt történetet is kidobott, amely egy ingatlan kényszerű eladásáról szólt. Mario azt kérte a Google-tól, hogy a több évtizedes történetet a kereső ne kösse többet össze a nevével.
Mario hat évig küzdött az internetes óriással, a küzdelemről a blogján részletesen beszámolt. 2014-ben az Európai Bíróság ítéletével kimondta, hogy Marionak joga van ahhoz, hogy az internet “elfelejtse”.
– A Google nem volt hajlandó tudomást venni rólam – mesélte az Euronews riporterének Mario. -Európai állampolgárként semmit nem tudtunk vele csinálni. Muszáj volt változtatni ezen. Amikor az embernek itt Európában problémája támad egy keresőmotorral, akkor az Egyesült Államokhoz kell fordulni. nagyon nehéz egy olyan óriással szembemenni, mint a Google. Nagyon erős lobbi áll mögöttük. Az ítélet előtti helyzet nem volt normális, a nagy techvállalatok és keresőmotorok úgy viselkedtek, mintha egy törvény nélküli világban, valamiféle vadnyugaton lennének, azt csinálták, amit akartak. Valós igény volt a szabályozásra.
Még a nyomok nyomait is törölni kell
A mindenütt jelenlévő okostelefonok, a közösségi hálózatok , a meggondolatlan feltöltések és megosztások miatt az internet tele van problémás üzenetekkel és magánképekkel. Az Európai unió adatvédelmi reformja megerősíti az információs önrendelkezés jogát. A személyes adatokat jogi védelem illeti meg, függetlenül attól, hova küldik el, hol tárolják vagy dolgozzák fel. Ha egy európai polgár azt akarja, hogy az adata ne legyen hozzáférhető, akkor azt törölni kell.
Madridban Mario ügyvédjével találkoztunk, aki felhívta a figyelmünket arra, hogy azért messze nincs még itt a Kánaán. Az elfeledtetés joga csak hétköznapi emberekre vonatkozik, közszereplőkre nem. A közszereplőt azonban nem definiálja a szabály. Ahogy azt sem, hogy hány év után számít egy információ, egy kép vagy történet elavultnak. A vonatkozó jogszabályról idén szavaz az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa, jövőre lép hatályba.
– Az új európai szabályozás kibővítette az elfeledtetéshez fűződő jogot. Nem csak a keresőmotorokra vonatkozik majd, hanem más internetes szolgáltatásokra is. Valamennyi felhasználó kérheti az internetes cégektől, hogy töröljék a rájuk vonatkozó elavult vagy pontatlan információt. A weboldalaknak ezeket a változásokat közölni kell a keresőmotorokat működtető cégekkel is, hogy töröljék vagy blokkolják a törölt tartalomhoz vezető hivatkozásokat is – sorolta a változásokat Joaquin Munoz Rodriguez.
Aggódunk miatta, de nem teszünk érte
Az európaiak kétharmadát aggasztja, hogy a rájuk vonatkozó internetes tartalmak fölött nin
