Kerekesszékes gengszterfilmet rendez Till Attila
- 10 years ago
A főleg budapesti helyszíneken forgatott Tiszta szívvel munkacímű alkotás akciókban és vicces helyzetekben gazdag, mégis reális képet igyekszik adni a fogyatékkal élők mindennapjairól. Egy baleset közben lebénult tűzoltó csapódik az alvilághoz, és válik bérgyilkossá, mert kerekesszékbe kerülve úgy érzi, feleslegessé vált a társadalom számára. A filmben partnereként játszó Fenyvesi Zoltán a valóságban ezt nem érzi:
– Én születésem óta vagyok kerekesszékben, engem az édesanyám úgy nevelt, hogy én ezt annyira ne vegyem észre, még ha azért fel is tűnt… – mondta elmosolyodva a 22 éves Zoltán, és így folytatta – Én mindig olyan élethelyzetekbe kerültem, hogy mindig pozitívan álltak hozzám.
Fenyvesi Zoltán főiskolai hallgató, a PR és marketing szakmában szeretne elhelyezkedni. Aktívan sportol, handbike-osként többször teljesítette a maratoni és félmaratoni távot, de volt már a para-jet-ski versenyek szlalombajnoka is. Filmbeli jóbarátja Fekete Ádám, aki a valóságban végzős dramaturg a színművészeti egyetemen, szintén erősen mozgáskorlátozott.
– Amit én hozok ebbe a szerepbe, az az én mozgáskultúrám, és nyilván egy kicsit a személyiségem is benne van a szerepben, például kicsit néha ironikus, de azért visszahúzódó figura – magyarázta a másik amatőr szereplő, Fekete Ádám.
A filmben a két fiatal Zoltán költséges gerincműtétére gyűjt pénzt. Mivel a fiú apja születése után elhagyta a családot, az apa pénzéből nem kér Zoltán. Nem kis morális vívódás után kerülnek úgymond munkaviszonyba a bérgyilkos tűzoltóval. Az őt alakító Thuróczy Szabolcs az egyetlen nem fogyatékkal élő főszereplő, neki a film elején vannak jeleneti, amikben járnia kell. Egy-egy kerekesszékes akció forgatása közben attól félt, hogy valaki tényleg megsérülhet:
– A tököli rabkórházban, ahol csak kerekesszékesek voltak a jelenetben, volt egy tömegverekedés. Féllábúak voltak, végtaghiányosak voltak, és ott elindult egy óriási börtönverekedés, na ott aztán volt egy olyan pillanat, amikor azt gondoltam, hogy lehet, hogy meg fognak sérülni emberek, nekem az ujjam majdnem leszakadt, szóval ott voltak feszült pillanatok – mondta Thuróczy Szabolcs.
A rendező azért választott a valóságban is fogyatékkal élő szereplőket, hogy mozgásuk és viselkedésük minél élethűbb legyen a vásznon. Ugyanakkor az akciójelenetek erősen túlzóak, pont úgy, ahogy a világhírű akciófilmekben is szereti a közönség:
– Van, amikor nem reális, valami túlzás kerül a vászonra, de az nem baj. Azért amikor Jason Statham megöl 20 embert, vagy amikor a James Bond szaladgál egy vonatnak a tetején, és utána távozik helikopterrel, azért az is egy kicsit túlzás – mondta a film rendezője, Till Attila.
A stábot is meglepte, hogy milyen erőbedobással dolgozott a két mozgássérült főszereplő, és milyen bevállalósan vettek részt az akciójelenetekben. Azért volt egy helyzet, amitől Zoltán és Ádám a szó szoros értelmében is fázott:
– Belöktek a Velencei-tóba, ami még nem történt meg velem nyilvánvalóan, bár már csúsztam bele a Dunába, de az azért nem pont ez a szituáció volt – idézte vissza Fekete Ádám.
– Azért ott volt bennem egy félsz, és ugye ha nem sikerül, akkor ezt többször kell felvenni, úgyhogy én mindenképpen törekedtem arra, hogy egyszer vegyük fel, meg Ádám is azon volt, hogy ez tényleg egyszer legyen meg – mesélte Fenyvesi Zoltán.
Till Attila filmje jövőre kerül a mozikba. A rendező szerint a Magyarországon élő mozgássérültek ritkán mozdulnak ki otthonról vagy megszokott közegükből, mert kevés helyszín és útvonal akadálymentes, de főleg azért, mert nincs pénzük a szabadidős programokra:
– Ha azt szeretnénk, hogy olyan helyzetben legyenek a fogyatékkal élők, mint Dániában vagy Svédországban, hát akkor nagyon bele kéne húznunk, de azt nem tudom, hogy Kelet-Európa mikor nő fel erre a szintre. Akkor nem lenne Kelet-Európa Kelet-Európa – vette elő a filmre is jellemző öniróniát Till Attila.
Míg Angliában már 10 évvel ezelőtt felmerült, hogy sebességkorlátozást vezessenek be a scooterrel, vagyis motoros kerekesszékkel közlekedők számára, addig Magyarországon a járdákon nem nagyon zavarják a gyalogosforgalmat a mozgássérültek. Ezért fontos Till Attila filmje, hogy lássuk őket.
Szerkesztő: Ács Gábor
Operatőr: László Viktor
– Én születésem óta vagyok kerekesszékben, engem az édesanyám úgy nevelt, hogy én ezt annyira ne vegyem észre, még ha azért fel is tűnt… – mondta elmosolyodva a 22 éves Zoltán, és így folytatta – Én mindig olyan élethelyzetekbe kerültem, hogy mindig pozitívan álltak hozzám.
Fenyvesi Zoltán főiskolai hallgató, a PR és marketing szakmában szeretne elhelyezkedni. Aktívan sportol, handbike-osként többször teljesítette a maratoni és félmaratoni távot, de volt már a para-jet-ski versenyek szlalombajnoka is. Filmbeli jóbarátja Fekete Ádám, aki a valóságban végzős dramaturg a színművészeti egyetemen, szintén erősen mozgáskorlátozott.
– Amit én hozok ebbe a szerepbe, az az én mozgáskultúrám, és nyilván egy kicsit a személyiségem is benne van a szerepben, például kicsit néha ironikus, de azért visszahúzódó figura – magyarázta a másik amatőr szereplő, Fekete Ádám.
A filmben a két fiatal Zoltán költséges gerincműtétére gyűjt pénzt. Mivel a fiú apja születése után elhagyta a családot, az apa pénzéből nem kér Zoltán. Nem kis morális vívódás után kerülnek úgymond munkaviszonyba a bérgyilkos tűzoltóval. Az őt alakító Thuróczy Szabolcs az egyetlen nem fogyatékkal élő főszereplő, neki a film elején vannak jeleneti, amikben járnia kell. Egy-egy kerekesszékes akció forgatása közben attól félt, hogy valaki tényleg megsérülhet:
– A tököli rabkórházban, ahol csak kerekesszékesek voltak a jelenetben, volt egy tömegverekedés. Féllábúak voltak, végtaghiányosak voltak, és ott elindult egy óriási börtönverekedés, na ott aztán volt egy olyan pillanat, amikor azt gondoltam, hogy lehet, hogy meg fognak sérülni emberek, nekem az ujjam majdnem leszakadt, szóval ott voltak feszült pillanatok – mondta Thuróczy Szabolcs.
A rendező azért választott a valóságban is fogyatékkal élő szereplőket, hogy mozgásuk és viselkedésük minél élethűbb legyen a vásznon. Ugyanakkor az akciójelenetek erősen túlzóak, pont úgy, ahogy a világhírű akciófilmekben is szereti a közönség:
– Van, amikor nem reális, valami túlzás kerül a vászonra, de az nem baj. Azért amikor Jason Statham megöl 20 embert, vagy amikor a James Bond szaladgál egy vonatnak a tetején, és utána távozik helikopterrel, azért az is egy kicsit túlzás – mondta a film rendezője, Till Attila.
A stábot is meglepte, hogy milyen erőbedobással dolgozott a két mozgássérült főszereplő, és milyen bevállalósan vettek részt az akciójelenetekben. Azért volt egy helyzet, amitől Zoltán és Ádám a szó szoros értelmében is fázott:
– Belöktek a Velencei-tóba, ami még nem történt meg velem nyilvánvalóan, bár már csúsztam bele a Dunába, de az azért nem pont ez a szituáció volt – idézte vissza Fekete Ádám.
– Azért ott volt bennem egy félsz, és ugye ha nem sikerül, akkor ezt többször kell felvenni, úgyhogy én mindenképpen törekedtem arra, hogy egyszer vegyük fel, meg Ádám is azon volt, hogy ez tényleg egyszer legyen meg – mesélte Fenyvesi Zoltán.
Till Attila filmje jövőre kerül a mozikba. A rendező szerint a Magyarországon élő mozgássérültek ritkán mozdulnak ki otthonról vagy megszokott közegükből, mert kevés helyszín és útvonal akadálymentes, de főleg azért, mert nincs pénzük a szabadidős programokra:
– Ha azt szeretnénk, hogy olyan helyzetben legyenek a fogyatékkal élők, mint Dániában vagy Svédországban, hát akkor nagyon bele kéne húznunk, de azt nem tudom, hogy Kelet-Európa mikor nő fel erre a szintre. Akkor nem lenne Kelet-Európa Kelet-Európa – vette elő a filmre is jellemző öniróniát Till Attila.
Míg Angliában már 10 évvel ezelőtt felmerült, hogy sebességkorlátozást vezessenek be a scooterrel, vagyis motoros kerekesszékkel közlekedők számára, addig Magyarországon a járdákon nem nagyon zavarják a gyalogosforgalmat a mozgássérültek. Ezért fontos Till Attila filmje, hogy lássuk őket.
Szerkesztő: Ács Gábor
Operatőr: László Viktor