Ban Ki Mun: "Cselekedjetek most!"
- 10 years ago
Válságok sokasága sújtja a világot: terrorizmus, háborúk, járvány, klímaváltozás miatt is aggasztó a helyzet. A világ vezetői New Yorkban a klímakonferencián és az ENSZ Közgyűlésén is megvitatják ezeket a témákat. Műsorunkban is ezekre fókuszálunk. Vendégünk Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára.
– A világ meglehetősen ijesztőnek tűnik napjainkban. Az ENSZ-nak az a fő feladata, hogy megőrizze a békét és a biztonságot. Érzi azt, hogy a dolgok kezdenek kicsúszni az ellenőrzésük alól?
– Az ENSZ vezető szerepet játszik abban, hogy megoldja ezeket a válságokat, például leküzdje az Iszlám Államot, a terrorizmust, és megállítsa az ebola terjedését Nyugat-Afrikában. Természetesen sok más tenivaló is van, egyebek közt Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában vagy Szomáliában. Úgy tűnik, hogy válságok sokaságával állunk szemben, ha azonban a világ egységes, akkor kezelni tudjuk ezeket a válságokat. Jó és bátorító dolog, hogy a világ sok vezetője eljön az ENSZ Közgyűlésére. Ez a megfelelő pillanat, hogy megmutassák vezetői képességüket. Igazán fontos, hogy egységes célok legyenek.
– Világszerte arra kértük nézőinket, hogy az interneten kapcsolódjanak be az interjúba. Több száz kérdést kaptunk. Dominik Gora például azt kérdezi, hogy meg tudná-e nevezni, mi a legnagyobb fenyegetés jelenleg?
– A Közgyűlésnek három fő válságtémája van. Az első az Iszlám Állam, a terrorizmus az egész emberiséget veszélyezteti. Erre közösen kell választ találnunk, egységesnek és szolidárisnak kell lennünk. A második a klímaváltozás. Ez meghatározó ügy napjainkban. Ezt úgy kell kezelnünk, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne legyen nagyobb 2 foknál. Máskülönben, ha nem cselekszünk most, akkor sokkal magasabb árat kell majd fizetnünk. A harmadik téma a nyugat-afrikai ebolajárvány. Ezek a legkritikusabb, legfontosabb válságok, amelyek sürgős cselekvést igényelnek, hatalmas források mozgósítását és politikai szándékot.
– Barack Obama amerikai elnök azt mondta, hogy az ENSZ-Közgyűlést használhatja ahhoz, hogy még több embert mozgósítson az Iszlám Állam elleni harchoz. Mint mondta, idézem: gyengíteni, majd felszámolni akarja ezt a csoportot. Gondolja, hogy meg lehet semmisíteni egy olyan csoportot, mint az Iszlám Állam?
– Koncentrált, teljes mértékű támogatásra és szolidaritásra van szükség ahhoz, hogy legyőzzük a terroristákat, ennek érdekében minden eszközt be kell vetnünk. Értékelem, hogy Obama elnök, a nyugat-európai országok – például Franciaország és az Egyesült Királyság – vagy Ausztrália vezetői igazán eltökéltek abban, hogy felajánlják eszközeiket, és sok más ország is kész erre. Ha nem így tesznek, attól tartok, hogy a terrorizmus el fog terjedni az egész világon.
– Ön, a diplomaták diplomatája, kész lenne tárgyalni az Iszlám Állammal?
– Láttuk a barbárságot, a tragikus, elfogadhatatlan, tűrhetetlen viselkedésüket, a lefejezéseket. Először ezzel kell foglalkoznunk. A nemzetközi közösségnek erős elszántságot kell mutatnia abban, hogy nem tűrjük az efféle terrorista cselekedeteket.
– Igen bonyolult a stratégia, amikor olyan csoporttal szembesülnek, mint az Iszlám Állam. Nem tartja kínosnak, hogy egy koalíció katonai akciókat hajt végre Irakban az ENSZ felhatalmazása nélkül?
– Elvileg katonai eszközökkel nem lehet mindent megoldani.Láttuk négy hosszú évig a szíriai válságot. Ez a tragédia tökéletes táptalaja volt a terrorizmusnak. Nagyon veszélyes helyzet alakult ki. Azt várjuk a világ vezetőitől, bárhol legyen is az országuk, hogy figyeljenek oda az emberekre, és hallgassák meg az embereket arról, mik a vágyaik, mi a bánatuk, mik a céljaik.
– De támogatja Irakban a bombázásokat, amelyeket az Egyesült Államok és Franciaország hajt végre?
– Támogattam az amerikai katonai akciót, amelyet az iraki kormány kérésére hajtottak végre. Azt támogattam. Természetesen szükség van minden olyan ország szolidaritására, amelynek megvannak az eszközei és a szándéka, hogy ebben közreműködjön. Mivel ez fenyegetés az egész emberiségre.
– Mi a helyzet Szíriával? Nem világos, hogy ott milyen a stratégia. Szergej Lavrov orosz külügyminisztert idézem: Szíria és Irán a természetes szövetségeseink a harcban. Egyetért vele?
– Biztató azt látni, hogy növekszik az egyetértés a nemzetközi közösségen belül abban, hogy mindenáron meg kell fékezni a terrorizmust.
– De Szíriát és Iránt jobban be kellene vonni ebbe?
– A Biztonsági Tanács tagjai aktívan foglalkoznak azzal, hogy konzultáljanak a lehetséges megoldásokról. Egyebek közt arról is, hogy Szíriában mit lehetne tenni.
– A Biztonsági Tanácsban lehetetlennek tűnik határozatot hozni.
– A Biztonsági Tanács Obama elnök vezetésével kész arra, hogy megvitassa a külföldi harcosok és a terrorizmus ügyét. Remélem, hogy a Biztonsági Tanács valóban egységes lesz, és jó megoldást fog találni.
– Gondolja, hogy Basár el-Aszad, Szíria elnöke szövetséges lehet egy ottani harcban?
– A mostani helyzet a szíriai helyzet következménye. Nem az oka. Neki is mindent meg kellene
– A világ meglehetősen ijesztőnek tűnik napjainkban. Az ENSZ-nak az a fő feladata, hogy megőrizze a békét és a biztonságot. Érzi azt, hogy a dolgok kezdenek kicsúszni az ellenőrzésük alól?
– Az ENSZ vezető szerepet játszik abban, hogy megoldja ezeket a válságokat, például leküzdje az Iszlám Államot, a terrorizmust, és megállítsa az ebola terjedését Nyugat-Afrikában. Természetesen sok más tenivaló is van, egyebek közt Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában vagy Szomáliában. Úgy tűnik, hogy válságok sokaságával állunk szemben, ha azonban a világ egységes, akkor kezelni tudjuk ezeket a válságokat. Jó és bátorító dolog, hogy a világ sok vezetője eljön az ENSZ Közgyűlésére. Ez a megfelelő pillanat, hogy megmutassák vezetői képességüket. Igazán fontos, hogy egységes célok legyenek.
– Világszerte arra kértük nézőinket, hogy az interneten kapcsolódjanak be az interjúba. Több száz kérdést kaptunk. Dominik Gora például azt kérdezi, hogy meg tudná-e nevezni, mi a legnagyobb fenyegetés jelenleg?
– A Közgyűlésnek három fő válságtémája van. Az első az Iszlám Állam, a terrorizmus az egész emberiséget veszélyezteti. Erre közösen kell választ találnunk, egységesnek és szolidárisnak kell lennünk. A második a klímaváltozás. Ez meghatározó ügy napjainkban. Ezt úgy kell kezelnünk, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne legyen nagyobb 2 foknál. Máskülönben, ha nem cselekszünk most, akkor sokkal magasabb árat kell majd fizetnünk. A harmadik téma a nyugat-afrikai ebolajárvány. Ezek a legkritikusabb, legfontosabb válságok, amelyek sürgős cselekvést igényelnek, hatalmas források mozgósítását és politikai szándékot.
– Barack Obama amerikai elnök azt mondta, hogy az ENSZ-Közgyűlést használhatja ahhoz, hogy még több embert mozgósítson az Iszlám Állam elleni harchoz. Mint mondta, idézem: gyengíteni, majd felszámolni akarja ezt a csoportot. Gondolja, hogy meg lehet semmisíteni egy olyan csoportot, mint az Iszlám Állam?
– Koncentrált, teljes mértékű támogatásra és szolidaritásra van szükség ahhoz, hogy legyőzzük a terroristákat, ennek érdekében minden eszközt be kell vetnünk. Értékelem, hogy Obama elnök, a nyugat-európai országok – például Franciaország és az Egyesült Királyság – vagy Ausztrália vezetői igazán eltökéltek abban, hogy felajánlják eszközeiket, és sok más ország is kész erre. Ha nem így tesznek, attól tartok, hogy a terrorizmus el fog terjedni az egész világon.
– Ön, a diplomaták diplomatája, kész lenne tárgyalni az Iszlám Állammal?
– Láttuk a barbárságot, a tragikus, elfogadhatatlan, tűrhetetlen viselkedésüket, a lefejezéseket. Először ezzel kell foglalkoznunk. A nemzetközi közösségnek erős elszántságot kell mutatnia abban, hogy nem tűrjük az efféle terrorista cselekedeteket.
– Igen bonyolult a stratégia, amikor olyan csoporttal szembesülnek, mint az Iszlám Állam. Nem tartja kínosnak, hogy egy koalíció katonai akciókat hajt végre Irakban az ENSZ felhatalmazása nélkül?
– Elvileg katonai eszközökkel nem lehet mindent megoldani.Láttuk négy hosszú évig a szíriai válságot. Ez a tragédia tökéletes táptalaja volt a terrorizmusnak. Nagyon veszélyes helyzet alakult ki. Azt várjuk a világ vezetőitől, bárhol legyen is az országuk, hogy figyeljenek oda az emberekre, és hallgassák meg az embereket arról, mik a vágyaik, mi a bánatuk, mik a céljaik.
– De támogatja Irakban a bombázásokat, amelyeket az Egyesült Államok és Franciaország hajt végre?
– Támogattam az amerikai katonai akciót, amelyet az iraki kormány kérésére hajtottak végre. Azt támogattam. Természetesen szükség van minden olyan ország szolidaritására, amelynek megvannak az eszközei és a szándéka, hogy ebben közreműködjön. Mivel ez fenyegetés az egész emberiségre.
– Mi a helyzet Szíriával? Nem világos, hogy ott milyen a stratégia. Szergej Lavrov orosz külügyminisztert idézem: Szíria és Irán a természetes szövetségeseink a harcban. Egyetért vele?
– Biztató azt látni, hogy növekszik az egyetértés a nemzetközi közösségen belül abban, hogy mindenáron meg kell fékezni a terrorizmust.
– De Szíriát és Iránt jobban be kellene vonni ebbe?
– A Biztonsági Tanács tagjai aktívan foglalkoznak azzal, hogy konzultáljanak a lehetséges megoldásokról. Egyebek közt arról is, hogy Szíriában mit lehetne tenni.
– A Biztonsági Tanácsban lehetetlennek tűnik határozatot hozni.
– A Biztonsági Tanács Obama elnök vezetésével kész arra, hogy megvitassa a külföldi harcosok és a terrorizmus ügyét. Remélem, hogy a Biztonsági Tanács valóban egységes lesz, és jó megoldást fog találni.
– Gondolja, hogy Basár el-Aszad, Szíria elnöke szövetséges lehet egy ottani harcban?
– A mostani helyzet a szíriai helyzet következménye. Nem az oka. Neki is mindent meg kellene