Átírták az orosz katonai doktrínát: nem atomhatalom ellen is jöhetne nukleáris csapás
- 9 years ago
Az ukrajnai konfliktus és a nyugati szankciók hatására átírta 2010-ben elfogadott katonai doktrínáját Oroszország. Az új változatot pénteken hagyta jóvá Vlagyimir Putyin elnök.
Az új dokumentum a NATO terjeszkedését az Oroszország biztonságát fenyegető legfontosabb kockázatok között említi.
Az új orosz doktrína szerint a NATO támadófegyvereket helyezett az orosz határ közelébe, ami veszélyt jelent Oroszországra, akárcsak a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszer.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács szerint egyébként az iraki, a szíriai, az észak-afrikai és az afganisztáni helyzet miatt kellett módosítani a doktrínán.
Oroszország a héten azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy elvágja a megmaradt kötelékeket is, ha nyugati szomszédja tovább közeledik a NATO-hoz.
Az ukrán parlament védelmi bizottságának elnöke szerint Oroszország Ukrajnára az eddigi stratégiai partnerség helyett ellenségeként tekint. “De mi nem bocsátjuk meg sem a Krím megszállását, sem a kelet-ukrajnai áldozatokat. Ukrajna felkészült a kihívásokra. Kidolgozzuk saját katonai doktrínánkat, és szembenézünk az orosz fenyegetéssel” – mondta Szerhij Pasinszkij.
Oroszország immár kiterjeszti a jogot a nukleáris fegyverek bevetésére a nem atomhatalmak ellen is, ha azok Oroszország fennmaradását fenyegetik. Ezt Ukrajna is potenciális fenyegetésként értelmezheti.
Új elem a dokumentumban az orosz nemzeti érdek fegyveres biztosítása az Északi-sarkvidék ásványkincseinek megszerzése érdekében.
Az új dokumentum a NATO terjeszkedését az Oroszország biztonságát fenyegető legfontosabb kockázatok között említi.
Az új orosz doktrína szerint a NATO támadófegyvereket helyezett az orosz határ közelébe, ami veszélyt jelent Oroszországra, akárcsak a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszer.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács szerint egyébként az iraki, a szíriai, az észak-afrikai és az afganisztáni helyzet miatt kellett módosítani a doktrínán.
Oroszország a héten azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy elvágja a megmaradt kötelékeket is, ha nyugati szomszédja tovább közeledik a NATO-hoz.
Az ukrán parlament védelmi bizottságának elnöke szerint Oroszország Ukrajnára az eddigi stratégiai partnerség helyett ellenségeként tekint. “De mi nem bocsátjuk meg sem a Krím megszállását, sem a kelet-ukrajnai áldozatokat. Ukrajna felkészült a kihívásokra. Kidolgozzuk saját katonai doktrínánkat, és szembenézünk az orosz fenyegetéssel” – mondta Szerhij Pasinszkij.
Oroszország immár kiterjeszti a jogot a nukleáris fegyverek bevetésére a nem atomhatalmak ellen is, ha azok Oroszország fennmaradását fenyegetik. Ezt Ukrajna is potenciális fenyegetésként értelmezheti.
Új elem a dokumentumban az orosz nemzeti érdek fegyveres biztosítása az Északi-sarkvidék ásványkincseinek megszerzése érdekében.