A béke egyelőre csak álom Afganisztánban
- 8 years ago
A múlt évben több mint 11 ezer civil halt meg vagy sérült meg Afganisztánban. A béke és a stabilitás, amelyet a nemzetközi fegyveres koalíciónak kellett volna megteremtenie az elmúlt 13 évben továbbra is csak egy távoli cél.
A külföldi csapatok mellet több száz afgán tolmács dolgozott és dolgozik ma is. Az ő helyzetük közel sem irigylésre méltó, mert célponttá váltak. Ők azok, akik együttműködtek a megszállókkal – vallják a tálibok és a tálibokkal közösséget vállalók.
Néhányuknak sikerült vízumot kapnia – például Franciaországba, de többségüknek bujkálnia kell.
Haroon azok között van, aki kapott vízumot, örömmel újságolja barátjának.
- Szia, jó híreim vannak a számodra! – Tényleg? Mondjad!
- Képzeld, megkaptam a vízumot Franciaországba!
Ahogy megérkezem és már valamennyire berendezkedtem, megadom neked a címem, és akkor eljössz hozzám meglátogatni engem – Persze, természetesen!
Haroon 25 éves, négy évig volt a francia hadsereg tolmácsa Afganisztánban, egy éves folyamat után kapott francia befogadást, bármelyik nap indulhat
- Nem fogom elfelejteni azokat az időket, amikor francia katonákkal dolgoztam, mindig az emlékezetemben maradnak
Haroon átesett a tűzkeresztségen is, amikor egy konvojjal ellátmányt szállítottak egy francia bázisra.
- Egyszer halálfélelmem volt, azt hittem, hogy meg fogok halni, mert a lázadók magaslati állásokban voltak, mi meg lent haladtunk. Aztán a segítségünkre sietett a nemzeti hadsereg és folytatni tudtuk az utunkat, elmúlt a veszély.
A várakozásokkal ellentétben a háború nem ért véget a 2014-es francia kivonulás után, Haroon továbbra is tolmácsként dolgozott.
- Büszke vagyok arra, hogy segíthettünk a francia katonáknak, ami az én felelősségem is volt a munkámmal. Büszke vagyok arra, hogy segíthettem a hadseregnek és ezzel az egész NATO-nak is. Nem titkolom.
Persze mindennek ára van, Haroon például a Ramadán, a nagy ünnep utolsó napját töltheti csak családjával
- Boldog Eidet nektek! A következőt én már Franciaországban tölthetem. Majd skypon tartjuk a kapcsolatot – teszi hozzá.
A családi összejövetelen Haroon nagybátyja arról beszél, hogy
nagyon veszélyes volt Haroonuk számára ez a munka. Örülnek annak, hogy Franciaországba megy, mert békében fog tudni élni.
Haroon úgy folytatja, hogy nincs más választásuk, az életük valóban veszélyben van. Ha egyszer Afganisztánban béke lesz folytathatják az újjáépítést, egyelőre azonban ez lehetetlen.
Haroon ma először hagyja el az otthonát, úgy, hogy uticélja Franciaország. Az az ország, ahol új élet várja.
A város másik felében él Najib, aki nem ezt az utat választotta. A francia hadsereg által létrehozott Omid FM-nél, vagyis a Remény rádiónál dolgozott az erőszakkal teli Kapisa tartományban, amely sokszor ki volt téve a tálibok támadásainak. Mint egy fogoly – úgy él feleségével és két gyermekével az afgán fővárosban. Megpróbál alig kimozdulni Kabulban, úgy érzi – a háború foglya.
- Azt mondták nekünk, hogy hitetlenek vagyunk
A külföldi csapatok mellet több száz afgán tolmács dolgozott és dolgozik ma is. Az ő helyzetük közel sem irigylésre méltó, mert célponttá váltak. Ők azok, akik együttműködtek a megszállókkal – vallják a tálibok és a tálibokkal közösséget vállalók.
Néhányuknak sikerült vízumot kapnia – például Franciaországba, de többségüknek bujkálnia kell.
Haroon azok között van, aki kapott vízumot, örömmel újságolja barátjának.
- Szia, jó híreim vannak a számodra! – Tényleg? Mondjad!
- Képzeld, megkaptam a vízumot Franciaországba!
Ahogy megérkezem és már valamennyire berendezkedtem, megadom neked a címem, és akkor eljössz hozzám meglátogatni engem – Persze, természetesen!
Haroon 25 éves, négy évig volt a francia hadsereg tolmácsa Afganisztánban, egy éves folyamat után kapott francia befogadást, bármelyik nap indulhat
- Nem fogom elfelejteni azokat az időket, amikor francia katonákkal dolgoztam, mindig az emlékezetemben maradnak
Haroon átesett a tűzkeresztségen is, amikor egy konvojjal ellátmányt szállítottak egy francia bázisra.
- Egyszer halálfélelmem volt, azt hittem, hogy meg fogok halni, mert a lázadók magaslati állásokban voltak, mi meg lent haladtunk. Aztán a segítségünkre sietett a nemzeti hadsereg és folytatni tudtuk az utunkat, elmúlt a veszély.
A várakozásokkal ellentétben a háború nem ért véget a 2014-es francia kivonulás után, Haroon továbbra is tolmácsként dolgozott.
- Büszke vagyok arra, hogy segíthettünk a francia katonáknak, ami az én felelősségem is volt a munkámmal. Büszke vagyok arra, hogy segíthettem a hadseregnek és ezzel az egész NATO-nak is. Nem titkolom.
Persze mindennek ára van, Haroon például a Ramadán, a nagy ünnep utolsó napját töltheti csak családjával
- Boldog Eidet nektek! A következőt én már Franciaországban tölthetem. Majd skypon tartjuk a kapcsolatot – teszi hozzá.
A családi összejövetelen Haroon nagybátyja arról beszél, hogy
nagyon veszélyes volt Haroonuk számára ez a munka. Örülnek annak, hogy Franciaországba megy, mert békében fog tudni élni.
Haroon úgy folytatja, hogy nincs más választásuk, az életük valóban veszélyben van. Ha egyszer Afganisztánban béke lesz folytathatják az újjáépítést, egyelőre azonban ez lehetetlen.
Haroon ma először hagyja el az otthonát, úgy, hogy uticélja Franciaország. Az az ország, ahol új élet várja.
A város másik felében él Najib, aki nem ezt az utat választotta. A francia hadsereg által létrehozott Omid FM-nél, vagyis a Remény rádiónál dolgozott az erőszakkal teli Kapisa tartományban, amely sokszor ki volt téve a tálibok támadásainak. Mint egy fogoly – úgy él feleségével és két gyermekével az afgán fővárosban. Megpróbál alig kimozdulni Kabulban, úgy érzi – a háború foglya.
- Azt mondták nekünk, hogy hitetlenek vagyunk