Befejezte a Fed az Egyesült Államok gazdaságának élénkítését
- 10 years ago
Nem lesz több pénznyomtatás az Egyesült Államokban, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve leállítja az eszközvásárlási programját. A piac és az elemzők is ezt a döntést várták.
Janet Yellen elnök és a Nyíltpiaci Bizottság kétnapos ülése után csak egy közleményt adtak ki, amelyben azt írják, hogy a felduzzasztott mérlegét a Fed a kamatemelésekig szinten tartja. A kamatok viszont még egy ideig biztosan a nulla közelében maradnak.
A Fed 2008-ban kezdte a jelzálogfedezetű eszközök vásárlását, majd államkötvényeket is vett, hogy visszanyerje a befektetők bizalmát. A program csúcspontján havi 85 milliárd dollárt pumpált a gazdaságba. Az úgynevezett Quantitative Easing programnak köszönhetően a tőzsdék hanyatlása megállt és a gazdasági ismét emelkedő pályára állt. A pénznyomtatás ugyanakkor kockázatokat is rejt magában.
Az eszközvásárlások ütemét tavaly decemberben kezdték csökkenteni, miután a gazdaság és a munkaerőpiac egyre jobb eredményeket produkált.
Az október 29-i döntéssel véget ért egy korszak. Októberben még 10 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt és 5 milliárd dollárnyi jelzálogfedezetű értékpapírt vásárolt a Federal Reserve, de novembertől már semmit nem vesz.
Stefan Grobe-t, az Euronews washingtoni tudósítóját Olekszandra Vakulina kérdezte a lehetséges következményekről.
Euronews:
A Fed 2008-ban indította a három körös kötvényvásárlási programját. Az első kettő célja a pénzügyi rendszer stabilizálása volt, a harmadiké a gazdasági fellendülés gyorsítása, az utóbbi mennyire volt sikeres?
Stefan Grobe, Washington: – A Fed azt fogja mondani, hogy hatékony volt az eszközvásárlási program, hiszen a munkanélküliség 6 százalékra csökkent a korábbi több mint 7 százalékról, a gazdaság mérsékelten ugyan, de növekszik, fellendítették a foglalkoztatást és csökkentették a kamatokat.
Az ellenzék, még a Fed-en belül is viszont azt mondja, hogy az eszközvásárlási program harmadik szakasza csak erősítette az emberek közötti egyenlőtlenséget. Az új munkahelyek többsége a kisfizetésűek szektorában létesült, a fizetések pedig stagnáltak. Szóval az általános vélekedés az, hogy a középosztály továbbra is szenved, csak a tőzsdén érdekeltek gazdagodtak meg.
*Euronews:
Közel hat évig a jegybank pénzt pumpált az amerikai gazdaságba. A programnak vége, elég erős a gazdaság, hogy egyedül is megálljon a lábán?*
– Ez az egymillió dolláros kérdés, igaz? A program utolsó szakasza soha nem látott mértékre dagasztotta a Fed mérlegét. Az a 3 ezer milliárd dollárnyi pénz, amit a Fed nyomtatott, túlzott inflációhoz is vezethet, ha a gazdasági növekedés jobban beindul, vagy akár egy eszközbuborékhoz is vezethet, ami újabb válságot idézhet elő. Aztán ott van még a váratlan események faktora, amit bármi előidézhet.
Euronews:
A Fed minden döntését az Egyesült Államokon kívül is figyelik, ez a mostani azonban fontosabb a többinél. Hogyan befolyásolhatja a piacokat?
– Ha az Egyesült Államok gazdasága beindul, az Európát és a fejlődő piacokat is felhúzza. De más dolgokat is figyelembe kell venni, a dollár árfolyamát, az olaj árát és azt, hogy mi történik az eurózónában.
Janet Yellen elnök és a Nyíltpiaci Bizottság kétnapos ülése után csak egy közleményt adtak ki, amelyben azt írják, hogy a felduzzasztott mérlegét a Fed a kamatemelésekig szinten tartja. A kamatok viszont még egy ideig biztosan a nulla közelében maradnak.
A Fed 2008-ban kezdte a jelzálogfedezetű eszközök vásárlását, majd államkötvényeket is vett, hogy visszanyerje a befektetők bizalmát. A program csúcspontján havi 85 milliárd dollárt pumpált a gazdaságba. Az úgynevezett Quantitative Easing programnak köszönhetően a tőzsdék hanyatlása megállt és a gazdasági ismét emelkedő pályára állt. A pénznyomtatás ugyanakkor kockázatokat is rejt magában.
Az eszközvásárlások ütemét tavaly decemberben kezdték csökkenteni, miután a gazdaság és a munkaerőpiac egyre jobb eredményeket produkált.
Az október 29-i döntéssel véget ért egy korszak. Októberben még 10 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt és 5 milliárd dollárnyi jelzálogfedezetű értékpapírt vásárolt a Federal Reserve, de novembertől már semmit nem vesz.
Stefan Grobe-t, az Euronews washingtoni tudósítóját Olekszandra Vakulina kérdezte a lehetséges következményekről.
Euronews:
A Fed 2008-ban indította a három körös kötvényvásárlási programját. Az első kettő célja a pénzügyi rendszer stabilizálása volt, a harmadiké a gazdasági fellendülés gyorsítása, az utóbbi mennyire volt sikeres?
Stefan Grobe, Washington: – A Fed azt fogja mondani, hogy hatékony volt az eszközvásárlási program, hiszen a munkanélküliség 6 százalékra csökkent a korábbi több mint 7 százalékról, a gazdaság mérsékelten ugyan, de növekszik, fellendítették a foglalkoztatást és csökkentették a kamatokat.
Az ellenzék, még a Fed-en belül is viszont azt mondja, hogy az eszközvásárlási program harmadik szakasza csak erősítette az emberek közötti egyenlőtlenséget. Az új munkahelyek többsége a kisfizetésűek szektorában létesült, a fizetések pedig stagnáltak. Szóval az általános vélekedés az, hogy a középosztály továbbra is szenved, csak a tőzsdén érdekeltek gazdagodtak meg.
*Euronews:
Közel hat évig a jegybank pénzt pumpált az amerikai gazdaságba. A programnak vége, elég erős a gazdaság, hogy egyedül is megálljon a lábán?*
– Ez az egymillió dolláros kérdés, igaz? A program utolsó szakasza soha nem látott mértékre dagasztotta a Fed mérlegét. Az a 3 ezer milliárd dollárnyi pénz, amit a Fed nyomtatott, túlzott inflációhoz is vezethet, ha a gazdasági növekedés jobban beindul, vagy akár egy eszközbuborékhoz is vezethet, ami újabb válságot idézhet elő. Aztán ott van még a váratlan események faktora, amit bármi előidézhet.
Euronews:
A Fed minden döntését az Egyesült Államokon kívül is figyelik, ez a mostani azonban fontosabb a többinél. Hogyan befolyásolhatja a piacokat?
– Ha az Egyesült Államok gazdasága beindul, az Európát és a fejlődő piacokat is felhúzza. De más dolgokat is figyelembe kell venni, a dollár árfolyamát, az olaj árát és azt, hogy mi történik az eurózónában.